Pygmalion azonban nem a hőn vágyott, álombéli boldogságot nyeri el általa: a szobor nem csak a talapzatáról válik le, hanem alkotójáról is. Eztán már valóban érez, de - saját érzései vannak.... Nem tulajdona többé a mesternek, másként beszél, máshogy cselekszik, másért rajong - élő és érző lény hogy is lehetne bárki tulajdona!?
Galatea szerelme bizony nem Pygmalionért lobban fel, hanem annak szolgája, Ganymedes (bariton) lesz a tárgya. Ráadásul a nő szűzi tisztasága is egy csapásra elillan: elég hozzá a gazdag műkereskedő, Mydas (karakter bariton/tenor) aranyainak látványa...
Saját álmaidat, akaratodat - önmagadat - nem kérheted számon egy másik érző lényen! Nem az ő hibája, ha nem tud mindenben az álmoddá lenni! Neki is szabad érezni, álmodni - élni...
A(z) Bálint Ágnes Kulturális Központ előadása
Hozzászólások