Színház

A párnaember

színmű, magyar, 2016., 16 - 99 éves kor között

Értékelés:

18 szavazatból
Szerinted?

A Radnóti Színházban tíz évig sikerrel játszott A kripli szerzőjének, Martin McDonagh-nak Olivier-díjas színdarabja egy meg nem nevezett rendőrállamban játszódik. Katuriant, az írót többszörös gyerekgyilkosság vádjával hallgatja ki Tupolski és Ariel - a jó és a rossz zsaru -, ugyanis bizarr, horrorisztikus témájú novellái gyanúsan sok esetben válnak valósággá a városban. A kihallgatás során fény derül Katurian és szellemileg visszamaradott fivére, Michal zaklatott gyerekkorára, és ahogy halad előre a történet, a nyomozók valódi arcát, múltját, motivációit is megismerjük. Torokszorító dráma az emberi kegyetlenségről és a történetmesélés erejéről.

Az előadásban durva szavak hangzanak el, megtekintését 16 éven aluliak számára nem ajánljuk.

A(z) Radnóti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2016. május 7., Radnóti Színház

Stáblista:

Alkotók

Hozzászólások

10/10
Negan 2017 ápr. 16. - 23:22:14 10/10
Rendkívüli darab. Napokig a hatása alatt voltam. Ajálom.
10/10
csuribuksi 2016 nov. 14. - 00:39:05 10/10
Kiváló, megdöbbentõ, rejtélyes.
Pál András fantasztikus!
10/10
FElepHánt 2016 máj. 08. - 17:21:32 10/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

PÁRNAEMBER---Szikszai Rémusz---Radnóti Színház

Rendõrségi kihallgatás, a régi szép mrozeki idõkben. A gusztustalan Tupolski nyomozó, "jó zsaru"-s modorával, szellemi-, míg verõlegény társa kínzó-eszközökkel próbálja kicsikarni a vallomást. Politikai ügyre gyanakszunk, a módszerek onnan ismertek, noha it csak gyilkosságokról van szó. A Pécsrõl már jól ismert Köles Ferenc a hatalmi fölényben magabiztos,
társadalmilag fontos szerepében lealjasult középkáder nagyszerû portréját rajzolja meg. A gyanúsított íróember, Pál András kétségbeesett alkalmazkodásából érezzük, abban a világban bárkinek van félnivalója. Gyerekkori traumája innovatív bábjelenetben elevenedik
meg, a szüleit megjelenítõ Pallai Mara és Ács Norbert közremûködésével. Sorjáznak a bizonyitékok, iszonyúan nyomasztó a légkör, a brutalitás atmoszférája baljós félelmeket kelt a folytatást illetõen.
A szomszéd szobában súlyosan fogyatékos testvér járja tébolyának párnázott köreit. Véresen tántorog be a megkínzott író, de még így is szerencsétlen bátyját óvja, gyengéden mondja el altatónak neki a kedvenc meséket, képzeletének gyilkos szülötteit. Lassúdad kiderül, milyen óriási hatása van az írott szónak, legalább is egy félnótás esetében. Jó is lenne, ha a szépirodalom ennyire innovatív lenne...
Ez a jelenet örökké emlékezetes marad: ahogy Pál András végtelen áradásban regél valami szeretetteli költõiséggel, ahogy Rusznák András közbevetett suta félszavakkal reagál, ahogy a mûvész és hallgatója a fantázia mennyországába réved... Szikszai Rémusz hatalmas sikerei után, Martin McDonagh megtévesztõen sokszálú, elképesztõ érzékenységû darabjával rendezõi pályája újabb csúcsára érkezik. Az elsõ rész dermesztõ félelmtességete után a középsõben a morbid valóság és a szárnyaló poézis varázsos kevercsét alkotja meg.
És még mindig "van másik!" Varga Járó Ilona gótikus üvegablakai alatt az Író mint bábszínházi Kikiáltó konferálja krisztusi természetû jókislány blaszfém kálváriáját. Pallai Mara és Ács Norbert a gonosz apát-anyát is játssza a töviskoszorús mártír-báb animálása mellett, az utolsó rémtörténet rettenetét a koporsót körmeivel karistoló, élve eltemetett Bach Zsófia fokozza. A beismerõ vallomást Ariel /?!?/ nyomozó pálfordulása követi, Schneider Zoltán nagyívû alakítással hitelesíti a váratlan attitûd-váltást. Életének utolsó hét másodpercében, a kivégzõ pisztoly lövés elõtt Pál András emberségében lenyûgözõ monológgal koronázza meg, visszavonhatatlanul nagy színésszé avató, hatalmas alakítását.
A szünetben még félelmeivel küzdõ közönség is elfogadta a kitûnõ darab, a nagyszerû társulat és a kiemelkedõ rendezés kihívását, nem könnyû falat a Párnaember, de minden bizonnyal az Évad Nagy Eseménye.