Színház

A magam asszonya vagyok

monodráma, 90 perc, magyar, 2005.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

Doug Wright elismert, számos díjat nyert amerikai drámaíró neve a magyar nézőknek a "Sade márki pennája" ("Quills") című mozifilm forgatókönyvírójaként lehet ismerős.
"A Magam Asszonya Vagyok" című monodrámája egy valós személyről, Charlotte von Mahlsdorf-ról, született Lothar Berfeldéről, egykori kelet-német állampolgárról szól, aki 16 éves kora óta a náci rezsim majd később a kommunista diktatúra ideje alatt is női ruhába öltözött férfiként nyíltan vállalta maga választotta női nemi identitását.
Élettörténete ennél még sokkal többet is tartogat. Charlotte nem csak transzvesztita és muzeológus, hanem ügynök is volt: négy éven át illegális antik-kereskedelemről írt jelentéseket.
A darab e nagy ívű, több, mint 60 évet átfogó tragikomikus életút nyomon követésére tesz kísérletet, megpróbálja ellentmondásaival együtt megrajzolni Charlotte alakját Doug Wright 1992. augusztus 8.-án találkozott először Charlottéval, s e találkozás hatására határozta el, hogy darabot ír róla. A kezdeti elragadtatás után egyre több derült titokra is fény derült, s így a drámaírónak szembesülnie kellett: követendő példakép helyett egy esendő ember portréját rajzolja meg - s egyben a saját szembesülését azzal, hogy a világ mennyivel bonyolultabb a képzeletnél. Így főszereplőként egy ellentmondásos személyiséget kaptunk, viszont igazi drámát, melyben Charlotte életének konfliktusai mellett átélhetjük a szerző meghasonlását is témájával.
A darab aktualitását éppen ez adja: az író különböző álláspontokat vonultat fel, meghagyva a nézőnek a lehetőséget, hogy maga válaszolja meg a kérdést: hogyan ítéljük meg egy ember életművét ügynökmúltjának ismeretében? Volt-e mindenkinek szabad választása? Felmentő körülmény-e a kényszer?
A színdarab formai bravúrja, hogy a harmincöt szerepet egy színész játssza el a darabban, méghozzá Charlotte jelmezében, mintha Charlotte kényszerű alakváltozásait látnánk a történelem olykor gerinctörő kerekei alatt. Akárhogyan is ítéljük meg Charlotte ellentmondásos életútját, semmiképpen nem tudjuk kivonni magunkat személyiségének varázsa és történeteinek groteszk humora alól. A szerző gondoskodik arról, hogy rekeszizmunk se sokat pihenjen, és a mai kor politikusainak, médiaszemélyiségeinek széles tárházát vonultatja fel, miközben remekül egyensúlyoz tragédia és komédia közt. Darabja egyszerre lírai vallomás a kötélen egyensúlyozó túlélőművész és mindent megőrizni vágyó muzeológus Charlotte von Mahlsdorfhoz, frivol társadalmi szatíra, hidegháborús thriller és korhű történelmi beszámoló a XX. századi Németország viharos fordulatairól.
Bemutató időpontja: 2005. október 14., Merlin

A(z) Stúdió "K" Színház előadása

Stáblista:

Hozzászólások

csuribuksi 2010 jún. 15. - 22:50:44 Előzmény jávorpál
Pontosabban 80 plusz 60 perc.
Remek alakítás, elgondolkoztató elõadás !
10/10
FElepHánt 2009 ápr. 12. - 12:06:49 10/10
FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu


MAGAM ASSZONYA VAGYOK VÁRNAI SZILÁRD r.:Czeizel Gábor Merlin
Láttuk a mûgyûjtõ, Stasi-ügynök, transzvesztita ÚrHölggyel készült fantasztikus interjú-fil-
met, kicsit szorongva ültünk be a róla szóló monodráma elõadására. Mondhat-e mást, ad-
hat-e újat ahhoz képest, amit önmagáról elmesélt. Ráadásul nagyon zavart elõször, hogy a
címszereplõ némettel kevert, tört magyarsággal szólalt meg. Késõbb tisztázódott aztán,
hogy egy amerikai ujságíróval beszél így, gyenge angolsággal . Várnai Szilárd-nak nem kell
külsõséges eszközöket használni, mesteri mimikával, apró mozgás-gesztusokkal, jellegzetes
hangszínnel formálja meg az idõs hölgyet, akinek interjú-tekercseibõl fokozatosan bonta-
kozik ki egy nem mindennapos egyéniség nem mindennapos története. Ami meglepõ, hogy
nem holmi elbeszélésrõl van itt szó: az összes szereplõ megelevenedik, néhány mondat, de
idõnként egy egész hosszú dialóg erejéig. Marcel Marceau játszotta így egyszemélyes pár-
jeleneteit, de színésztõl ritkán láthattunk ilyen megoldást, ennyire szuggesztív hitelesség-
gel. 35 alakban! Csábos, gyönyörû lány, minden hájjal megkent direktrissz, múltjával szem-
benézni kényszerülõ matróna, emlékeit fabuláló bûbájos öreglány... és ezek csak hõsnõnk
metamorfózisai. De hogy a nyersen kíváncsi amerikai fiatalemberek, a cinikus stasi-legény-
ség, a börtönbe zárt barát is egyaránt tökéletes illuziót kelt! Hát még a száznemzetisgû-
riporter-bagázs, a mellékszereplõk ezerarcú hada! Mindez könnyedén, elegánsan, vissza-
fogott takarékossággal, két teljes felvonáson át. Csodálatos teljesítmény, amelynek dicsõ-
sége a páratlan Várnai Szilárd mellett az egészet kérlelhetetlenül összefogó, éleszemû
külsõ megfigyelõ, a legjobb formáját mutató Czeizel Gábor rendezõé is. Kimunkált fény-
váltások, zenei betétek tagolják az igen összetett szerkezetû történést, egyetlen percre
sem csökken a feszültség. Nagy kérdések maradnak lógva a levegõben: most tényleg besú-
gó /is/ volt, vagy csak kiszolgáltatott áldozat? - töprenghetünk, de teljesen mindegy! Any-
nyira izgalmas, egyedülállóan egyéniség volt, minõsíteni csak életmûvét: múzeumát és ma-
gamagát szabad.
Mi viszont boldogan harsoghatjuk szét, hetedhét világba ennek a nagyszerû elõadásnak
hírét, hogy mindenki ismerje meg a lenyûgözõ Várnai Szilárd virtuóz alakítását.
jávorpál 2009 febr. 12. - 13:35:09
Az elõadás kb kétszer 90 perc, kedves Port