Színház

Tragédia – Madách Imre Az ember tragédiája nyomán

táncelőadás, 85 perc, 12 éves kortól

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A Háromszék Táncegyüttes előadásában, a Nemzeti Táncszínház és a Csokonai Nemzeti Színház szervezésében
néptánc
A Madách szöveg komplexitását, filozofikus drámaiságát a zene-tánc-mozdulat-látvány-film eszköztárral, rövidített szöveggel ki lehet-e fejezni, vagy eleve bukásra ítéljük a darabot a Lucifer-i rideg logika, a mindenben hibát találó érvelés mentén?

Aldous Huxley brit író, költő és filozófus, 1931-ben írta legismertebb művét, a Szép új világ című disztópiát. A regény egy elképzelt távoli jövőben játszódik: tökéletesen megszervezett társadalom, tudományos kasztrendszer, módszeres neveléssel kiirtott szabad akarat, család helyett folyamatos partnercserés szexualitás, „szóma” nevű tökéletes kábítószerrel elért elviselhetővé tett szolgaság.

Huxley tanulmánya vezette el Könczei Árpádot Madách Imre művéhez. Madách idejében London volt Európa, a világ legfejlettebb társadalma. De Madách nem a londoni színnel, a saját jelenével fejezte be legismertebb alkotását, hanem tovább gondolta Ádám és Éva jövőjét. Falanszter, az űr, az eszkimó jelenetek mind borúlátó, az ember bukásának, pusztulásának vízióját előrevetítő jóslatai. Úgy gondolom, ma is érvényesek, jelen idejűek Madách szövegei, amiket a tánc-színházi-drámában használunk: „Erősebb lett az ember, mint az Isten.” (Fáraó), „Nem kisszerű volt-é a hon fogalma? Most már egész föld a széles haza.” (Lucifer). Amire Ádám földhözragadt válasza: „Egyet bánok csak: a haza fogalmát, Megállott volna az tán, úgy hiszem, Ez új rend közt is.” Igen, most alakul az új rend, a szép új világ, melyben újra előveszik a szép ígéreteket, a nagyszerű jelszavakat: „Egyenlőség, testvériség, szabadság!” Huxley által megjósolt agymosással el lehet érni, hogy ezekkel a soha be nem tartott fogalmakkal néptömegeket újra akolba, falanszterbe lehessen terelni. A Tragédia előadást gondolatébresztőnek szánja Könczei. A táncművészet eszközeivel a férfi-nő kapcsolatról, az egyén és tömeg viszonyáról, a hitről, szerelemről, szabadságról, a versenyről, a falanszter létről kérdéseket tesz fel és megpróbálja a válaszokat is megkeresni.

ELŐADJA: a Háromszék Táncegyüttes tánckara és a Heveder zenekar.

A(z) Háromszék Táncegyüttes, Nemzeti Táncszínház és Csokonai Színház előadása

Stáblista:

Alkotók

Hozzászólások