Az aktuális rész ismertetője: Nem a modern mozgalom építészei voltak az elsők, akik egy olyan tökéletes városról ábrándoztak, amely felszámolja a nyomornegyedeket, amelyben nincs mocsok és káosz, és ahol elég a hely minden társadalmi réteg és tevékenység számára. Utópia városának megépítéséről már a tizenötödik században töprengtek, többek között a nagy művész-feltaláló Leonardo da Vinci is. A modern kor építésze hitt abban, hogy ha jó az építészet, jobb lesz az ember élete is. Szecesszió, Bauhaus, De Stijl csoport, Le Corbusier és a többiek. New York és Chandigar. Ábrándok, sikerek és kudarcok. Egy biztos: az "ideális város" eszménye életképtelen. A humánus építészet csak a valósággal, a fizikai igényekkel, a hagyományokkal együttműködve létezhet.
Hozzászólások