Az aktuális rész ismertetője: Az 1917-es szentpétervári események lényegében megteremtették az állami beavatkozások kiterjesztésének lehetőségét a teljes szovjet-gazdasági szférában. A világpiac is - mintegy - követvén az ideológiai duellum leképeződését, nem egy közös modellben, de két, szinte önállósult vérkörben létezett, versengett egymás mellett; felek nem a korporációkban hittek, hanem az ellenfél megsemmisítésének üdvözítő voltában. A szovjet típusú kollektivizmus nem volt hatékony ösztönző a gazdasági életben, sem a szülőföldjén, sem Ázsiában, sem Afrikában vagy Latin-Amerikában.

A műsor ismertetése: Megjött a XXI. század, mégsem tudjuk, mire számíthatunk szeptember 11. után a világgazdaságban. A sorozat egy könyvsiker alapján készült, Daniel Yergin és Joseph Stanislaw, 2002-ben igencsak felbolygatta a közgazdaságtudomány elméleti művelőit: hogyan is működik a világgazdaság a XXI. század hajnalán, s melyek azok az okok, amelyek még a XX. századból erednek.
Hajnal István történész nevéhez köthető az Occidens elnevezés, amely a közel ezer éves római birodalom bukása után létesülő európai kulturális és politikai létformát hivatott összefoglalóan jelölni. Az azóta eltelt 1500 év alatt ez a régió - nem utolsósorban az Amerikai Egyesült Államok közreműködése révén - az egész világra kiterjedően meghatározó volt kultúrájával, gazdaságával, életmodelljeivel. Ez a sorozat arra vállalkozik, hogy áttekintse az utóbbi száz évnek azokat az - elsősorban gazdasági területre - fókuszáló kérdéseit, amelyek eredményeként létrejött a globális piac, majd az a fenomén, amelyet összefoglalóan csak globalizációnak ismerünk.