Az aktuális rész ismertetője: A török hódoltság bekövetkeztével a pálos közösségek néhány évtized alatt szinte teljesen felszámolódtak. Csak a peremvidékeken maradt meg öt kolostor, mely őrizni tudta a rend folyamatosságát a középkorból az újkorba. A XVIII. században a pálosok híresek voltak arról, hogy a jobbára németül beszélő Pest városában ők magyarul prédikáltak. Kiváló szónokaik voltak, beszédeik sokszor nyomtatásban is megjelentek. A nép özönlött a mai Egyetemi templomba, ami akkoriban egyik központi helyük volt. A rohamosan fejlődő város magyar nyelvű vallásossága ebben a templomban talált otthonra, a magyar kultúra pedig a monostor könyvtárában. Miután 1773-ban a jezsuita rendet feloszlatták, átvettek jó néhány középiskolát, ahol oktatói tevékenységet is folytattak. A pálosok barokk kori virágzásának II. József 1786-os rendelete vetett véget, melyben feloszlatta az ízig-vérig magyar alapítású rendet, elkobozva javaikat.

A műsor ismertetése: A pálosok az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a rendi keretekbe szerveződő remetékből alakult ki a XIII. században. Híven a remetéskedéshez központjuk a Budát körülvevő hegyek egyikén, a Hármashegyen jött létre, az itt emelt Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt kolostorban. 1330-ban már 30 pálos rendház működött Magyarországon. A mohácsi csatavesztést követően a törökök feldúlták a szerzetesek elmenekültek és az oszmán uralom másfél évszázada alatt a pompás gótikus együttes, a népszerű zarándokhely rommá lett. E budapesti emlékhely mellett ellátogatunk még Bükkszentlélekre, Nagyvázsonyba, Sátoraljaújhelyre és Sopronbánfalvára.