Az aktuális rész ismertetője: Az elmúlt száz évben az impresszionizmus volt a legnépszerűbb irányzat. Pedig mai szemmel nézve egy letűnt világot képvisel, eszményeinek nem sok köze van a ma kultúrájához. De összebékít a világgal, egy olyan univerzumot mutat, amelyik nem ellenséges. Amelyikben tág a megfesthető örömök köre. A város, a falu, a tengerpart, a park, a kávéház, a szalon, a Szajna-part - mind lehet édeni táj. Megragadni a meghatározhatatlant, ábrázolni az illékonyat - ez volt akkor a modern művészet célkitűzése. Cézanne, Van Gogh, Matisse, Derain - a festők kezdtek tájakat keresni azokhoz a képekhez, amiket meg akartak festeni. Nem ellesni a természet színeit, inkább meglátni a természetben a lélekhez szóló, a vásznon sűrűsödő színeket. Az öröm művészete, ez a mediterrán érzékiség, amely a tizenkilencedik században kezdett kibontakozni a legutóbbi háborúval végleg eltűnt...
Hozzászólások