Világokon át / Az anyag: káprázat vagy valóság?

Name: Az anyag: káprázat vagy valóság?
Released: 2018-04-21T20:54:26+0200
Rating: 9.4

Bakancslistához adom

1. rész

Értékelés:

38 szavazatból

Szerinted?

85 hozzászólás

Az aktuális rész ismertetője: Metafizikai barangolásunk elején azt tisztázzuk: mi a dolgunk valójában az anyaggal? Naponta küzdünk vele és érte. Állandó és mégis mulandó. Evidencia és mégis talány. Filozófiák épültek rá, és filozófiák vonták kétségbe. Mit mondanak róla az ősi tanítások, és mit a kvantumfizika? Mi a köze az aurához, a homeopátiához és az ideához?

Közreműködik: László Ervin filozófus, Héjjas István kutatómérnök, Dúl Antal teológus, Gelléri Júlia homeopata, Paulinyi Tamás para-kutató, Szepes Mária írónő

A műsor ismertetése: A metafizikai témákat felvető műsor alapkérdése: áll-e valamilyen szellemi erő vagy rendező elv tapasztalásaink hátterében, vagy vakvéletlenek önkénye vetett minket abba az állapotba, amit életnek nevezünk?

Egyéb epizódok:

Epizód lista

Stáblista:

Alkotók

műsorvezető: Lőrincz Gabriella

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

Hát, szép gondolat Jankovicstól...

Válasz

1998-ban kezdték vetíteni ezt a sorozatot. (tudomásom szerint)

A forgatás is nyilván belekerült néhány évbe...

Válasz

Mikor készült ez a sorozat?

Válasz

Régen a Tudomány, Mûvészet, Vallás Egy volt. Csak "mára" szakadt szét minden darabjaira, s hiszik azt egyes emberek, hogy csak az egyik lehet igaz a másik ellenében. Igaz régen az egy "másik" tudomány, mûvészet, vallás volt.
Jankovics Marcell a következõket mondja e sorozat második részében: "Úgy gondolom, hogy ez lehet a legfontosabb mondanivaló: Törekedjünk a másik pólus megértésére és figyelembe vételére."

Válasz

De szörnyû ez! Szegény Lõrincz Gabi nagy bajban lehet, hogy asszisztál hozzá.

Válasz

Ma belenéztem.
Szomorú, hogy tudományosnak álcázva igyekeznek hinteni a vallást.

Válasz

azért ma már tartunk ott, hogy a világ kezdeteire vonatkozó elképzeléseket Darwin evolúciós elmélete nem bizonyított,a tudomány pedig a világ kezdeteire vonatkozó elképzeléseke- saját korlátaiból adódóan - soha nem lesz képes bizonyítani.

Válasz

Teljesen feleslegesen álltok le egy destruktív egyénnel vitatkozni, mert csak romboló szándékkal ír - bármihez is szóljon hozzá! Aki nem hiszi, csak nézze meg bármely más hozzászólását. Nem fog semmi pozitívat találni.

Válasz

1/10

Az õsrobbanaást sok tény támasztja alá ,többek közt a máig tartó viszhangja ,a kozmikus háttérsugárzás,nomeg az universum gyorsuló tágulása.Mindössze a horizontprobléma nem magyarázható vele,bár ha elfogadjuk az infláció elméletet,hogy volt egy fénysebességnél nagyobb felfúvódási szakasz ,akkor az is érthetõ lesz.
Egyáltalán nincs rendezettség sõt csomósodás van az universumban.Az evolúcióval meg nincs semmi baj,tökéletesen tudományos elmélet és bizonyított is.

Válasz

Szia,

A videótárban lehet visszanézni!

http://videotar.mtv.hu/?k=Világokon+át

Válasz

3/10

7szünyü 2010 márc. 22. - 19:14:19 3/10 Előzmény ist_76

>>> Az eredeti állításom:
"A tudomány egyszer majd el fog jutni odáig, hogy a világ minden kérdésére választ és magyarázatot fog adni."
átfogalmazva a matematika tudományára vonatkozóan kb. így hangzik:
"A matematika tudománya egyszer majd el fog jutni odáig, hogy a matematika által vizsgált minden területen felmerülõ minden állítást (azaz matematikai tételt) bizonyítani fognak a matematikusok." <<<
Átfogalmazni nem ér! :)))
Azért idebiggyesztem, miként látom én a Gödel-tételt, és annak következményeit:
(Egyéni okoskodás következik, elnézést a konyhanyelvért, de megpróbálok érthetõ maradni) Elõször is kiindulásként az axióma-rendszerekrõl, axiomatikus elméletekrõl és a náluk alkalmazott bizonyítási eszközrõl, a formális logikáról van szó. Gödel kimutatta, hogy tetszõleges axióma-rendszerben szükségszerûen létezik legalább egy olyan állítás (axióma), amit az *adott rendszeren belül* sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet *formális eszközökkel*. Ez azért olyan kínos, mert nagyjából az egész hóbelevanc, amit csak "tudományként" hívunk, kb. ezekre épül(t). Ugyanakkor, sok szempontból ez a "rendszer" elég jól mûködik, de amolyan "végsõ igazság" felderítésére nem alkalmas. Vagyis, efféle "végsõ igazság"-ot (ha egyáltalán létezik), nem fogunk tudni axiomatikus elméletekkel és formális logikával leírni. Viszont a tétel nem mond semmit más módszerekrõl. (Még konyhanyelvebbül: sokáig úgy hitték a tudósok, hogy a formális logika univerzális eszköz, erre kiderült, hogy nem az.) Következésképpen a tudományos módszer reformra szorul, amennyiben valóban szeretnénk valami olyasmit, ami "végsõ bizonyítást" igényel.
Jómagam úgy vélem, efféle "végsõ igazság"-ok nem léteznek (természetesen bizonyítani nem tudom :))), hosszabb kifejtés nélkül úgy vélem az én világképemben nincs is szükségem ilyesmire. Általában véve elégedett vagyok a "tudomány" "jól mûködõ" részeivel.

>>> Csak azt gondolom, hogy a tudomány nem ad választ arra a sok embert foglalkoztató kérdésre, hogy van-e értelme az életnek, és ha van akkor mi az. <<<
Ebben nem értünk egyet, szerintem adhat választ, csak a válasz nem mindenkinek tetszik.
(Heh, 42! ;) (Igazán csak zárójelben: szerintem maga a kérdés rossz: az életnek nincs értelme, az nekem van. (=> közelebbrõl definiálatlan tetszõleges alanynak :))

>>> annak azokon a területeken kell "keresgélnie", melyekrõl ez a sorozat szól. <<<
Ebben sem értünk egyet, de már túl fáradt (vagy lusta :))) vagyok, hogy bõvebben kifejtsem. Talán legközelebb :)

Válasz

> Herr Kurt Gödel
Herr Kurt Gödel-tõl ezúton és posztHumusz :) kérek elnézést, amiért nevét hibásan (2 db "d" betûvel) írtam.

> Tudnád esetleg pontosan idézni a nevezett
> tételeket, és
Ha megengeded, inkább belinkelem. Azt gondolom, ehhez a fórumhoz elegendõ mélységben és matematikai pontossággal írja le:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gödel_elsõ_nemteljességi_tétele
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gödel_második_nemteljességi_tétele

> elmagyarázni, miként cáfolják az általad
> megfogalmazott állítást?
Az eredeti állításom:
"A tudomány egyszer majd el fog jutni odáig, hogy a világ minden kérdésére választ és magyarázatot fog adni."
átfogalmazva a matematika tudományára vonatkozóan kb. így hangzik:
"A matematika tudománya egyszer majd el fog jutni odáig, hogy a matematika által vizsgált minden területen felmerülõ minden állítást (azaz matematikai tételt) bizonyítani fognak a matematikusok."

A Gödel tételek pontosan ezt cáfolják, azaz konyhanyelven megfogalmazva: mindig lesz olyan állítás amirõl nem lehet matematikai eszközökkel eldönteni, hogy igaz vagy hamis.

> legalábbis nem hasonlóak mondjuk a keresztény,
> az iszlám, a hindu, stb. vallásokhoz.
Természetesen én is úgy gondolom, hogy ezekhez a vallásokhoz nem hasonló.
A "vallás" szót nem ennyire konkrét és hétköznapi értelmben használtam.

> szerintem az omnipotencia már igen régen
> lekerült a "tudomány" terítékérõl.
Azért a hétköznapokba ez nem jött még át.
Gondolok például az orvosokra, akik már-már félistennek képzelik magukat. Hiszen õk TUDJÁK, hogy mi az oka annak a betegségnek amivel hozzájuk fordul a beteg, és kizárólag tõlük várhatja a beteg a gyógyulást, azaz egy súlyosabb betegség esetén élet-halál felett rendelkeznek.
Minden tiszteletem a természetesen létezõ, de tapasztalataim szerint igen ritka kivételnek.
Arról nem is beszélve, hogy ha megkérdezek egy kicsit is komolyabb betegségrõl 3 specialistát, biztosan 3 különbözõ terápiát és okot fog adni _ugyanarról_ a betegségrõl.

> Miért olyan fontos, vagy izgalamas "A Tudomány" nevû démon legyõzése?
Nem tudom mennyire jött át a hozzászólásomból, ezért szeretném letisztázni: én nem szeretném "legyõzni" a tudományt. Megvan a maga helye az életben.
Csak azt gondolom, hogy a tudomány nem ad választ arra a sok embert foglalkoztató kérdésre, hogy van-e értelme az életnek, és ha van akkor mi az.
Azt gondolom, hogy aki
1. elismeri e kérdések létjogosultságát és
2. választ is szeretne rájuk találni
annak azokon a területeken kell "keresgélnie", melyekrõl ez a sorozat szól.

Ami a sorozat minõségét illeti, errõl már kifejtettem a véleményemet a [feb. 04. 22:15 | 49/70] bejegyzésemben.

Válasz

3/10

No, akkor mazsolázgatok. Kötekvésképpen ;)

ist_76: "A Tudomány is egy vallás, ugyanis a hiten alapszik: a tudósok (és az egész társadalom) azt HISZIK, ..."
Nos, nem. *Te* hiszed *ezt*. Ellenben örömmel konstatálom, hogy valaki végre ismeri Herr Kurt Gödel 1. és 2. nemteljességi tételét (ha érteni nem is érti). Tudnád esetleg pontosan idézni a nevezett tételeket, és elmagyarázni, miként cáfolják az általad megfogalmazott állítást?
(A Tudomány - ez a megfogalmazás, pláne határozott névelõvel és Nagybetûvel számomra értelmetlen/érthetetlen.) Abban egyetértünk, hogy a tudományokban fontos szerepet játszik a "hit" is; a tudomány(ok) ellenben *nem vallás(ok)* - legalábbis nem hasonlóak mondjuk a keresztény, az iszlám, a hindu, stb. vallásokhoz.
"Szerencsére a tudósok egy része már nem hisz a TUDOMÁNY mindenhatóságában"
Én bízom benne, hogy ez a tudósok jelentõs részére igaz - szerintem az omnipotencia már igen régen lekerült a "tudomány" terítékérõl.

shamanix: "egy széleskörû át- és betekintést, támpontokat akar adni, aztán el lehet indulni egyénileg, úgyis (bizonyos tekintetben) ugyanoda fogunk elõbb v utóbb kilyukadni"
Ehhez sajnos hiányzik a mûsorból a *valóban széles* látókör. Az ugyanoda kilyukadás pedig nagyon-nagyon valószínûtlen: csak akkor lenne esedékes, ha egyformák (= kellõen hasonlók) lennénk.

Borella: "Nem másról, az életünk értelmérõl szól"
Az enyémrõl ugyan nem. A tiédrõl, esetleg. De szerintem arról sem. Ha mégis, az szerintem baj, de neked kell vele együttélni.
"az életünk célja és értelme nem a tudomány tárgya"
Miért is nem?
"az életünk oka, célja, milyensége meg mindent átfogó transzcendes kérdés"
Ez az állítás logikai nonszensz, nem melleslég híján van az értelemnek. De legalább nem próbál (ál)tudományos köntösben tetszelegni, simán csak blabla. (Elmagyaráznád esetleg, hogyan lehet "mindent átfogni"?)
"amit a lélek és a tudat szemszögébõl kell megközelíteni"
Nem kell. Lehet. (Amúgy hogyan definiálnád a lélek és a tudat szemszögét?)
"téma megközelítése ezer féle, szerteágazó és hihetetlen nagy az irodalma"
Errõl nekem egy szólás ugrik be amit egy bizonyos Nagy Szoftvercéggel kapcsolatban szoktunk emlegetni:
»Akkor együnk szart! Tízbillió légynek csak igaza van!« ;)

És csak úgy általában:
Miért olyan fontos, vagy izgalamas "A Tudomány" nevû démon legyõzése? Igaztalanságának, korlátainak, tévedéseinek hangsúlyozása, mesterkélt "alternatívák" felvonultatása, eredményeinek/erényeinek lekicsinylése? Szegény "Tudomány" már lassan olyan lesz, mint a »haldokló kapitalizmus«.

Aztán. Akik szerint nem lehet röviden "mély" avagy fontos dolgokról tartalmasan szólni, azok gondoljanak Ady Fekete zongorájára, vagy Pilinszky Négysoros-ára. Petri Apokrif-jára. Vagy amire csak jól esik. ;)

Válasz

Látom, ebben a topic-ban is van néhány elkötelezett híve a Tudománynak.
Most elsõsorban hozzájuk szólok.

A Tudomány is egy vallás, ugyanis a hiten alapszik: a tudósok (és az egész társadalom) azt HISZIK, hogy a tudomány egyszer majd el fog jutni odáig, hogy a világ minden kérdésére választ és magyarázatot fog adni.

Kérem szóljon az, aki látta már ennek az állításnak bizonyítását.

Az állítás cáfolatát a MATEMATIKA TUDOMÁNYA a saját területén már bebizonyította: a Göddel tétellel.

ist

ps.: Szerencsére a tudósok egy része már nem hisz a TUDOMÁNY mindenhatóságában (azaz a 3. mondatomban megfogalmazott állításom rájuk nem vonatkozik.)

Válasz

én nem tudom mi ez a tudományoskodás vs gagyi ezotéria vita, ez a mûsor egyik kategóriába sem illik és nem is nagyon akar sztem, itt valami másról van szó, nevezzük hagyomány, tradíció, szellemiség, spiritualitás különbözõ megfogalmazásainak, interpretációinak, ez nem a bulvárlapok szintje de nem is a nagy büdös tudományos Igazság,
ahhoz képest h tévében megy, nagyon jó,
ahhoz képest h mélyebb is lehetne, hát lehetne persze, de lehet h nem az a célja, hanem inkabb egy széleskörû át- és betekintést, támpontokat akar adni, aztán el lehet indulni egyénileg, úgyis (bizonyos tekintetben) ugyanoda fogunk elõbb v utóbb kilyukadni, ha nem, akkor vmit nagyon rosszul csinaltal..

Válasz

Úgy hallottam, a következõ a szakácsmûvészetrõl fog szólni.
Már alig várom. Ott aztán lesz szinvonal!

MüllerPéter fogja készíteni a perkeltet.

Válasz

A legutóbbi, mûvészetekrõl szóló rész volt a legszínvonalasabb.

Válasz

hát annak a tudományhoz nem sok köze van. Valamiért viszont nagyon szeretik a tudomány látszatát kelteni. Ez utóbbi egyébként nem világos, hogy miért jó nekik, mikor minden második megnyilvánulásukban a "hivatalos" tudományt ócsárolják, mert "nem nyitott" :)

Válasz

1/10

De van túltengés,valószínû megvan az oka.

Válasz

1/10

Mondjál már egy ilyen "tökéletes mondatot",amit Dúl vagy Müller mondott és nem közhely.

Válasz

Összes hozzászólás

Értékelés:

38 szavazatból

Szerinted?

85 hozzászólás

Világokon át / Az anyag: káprázat vagy valóság?

Értékelés:

Egyéb epizódok:

Stáblista:

Alkotók

Hozzászólások

Értékelés:

Mozi lista

PORT.hu a Facebookon