Az aktuális rész ismertetője: 1946. június 11-én, a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsún addig soha nem látott tömeg, vagy 150 ezer katolikus és protestáns ember vett részt. A helyzet feszült volt, hiszen ekkorra már Erdélybe is eljutott a Párizsban tárgyaló Külügyminiszterek Tanácsa döntése, amely jóváhagyta az 1938-as magyar-román határt. Márton Áron püspökre várt a feladat, hogy levezesse az feltoluló indulatokat, de érzelmeit maga sem tudta palástolni: "...Az a keserű csalódás, mely a hírek hatása alatt a lelkeken erőt vett és amely sokakat már a kétségbeesés örvénye felé sodort; továbbá az a támadó gyűlölet, amely ugyanerre a hírre a másik oldalról ellenünk újjult erővel fellángolt, kötelességünkké teszi, hogy aggodalmunknak hangot adjunk..." A kisparaszti székely származású Márton Áron 1938. december 24-én lett a gyulafehérvári egyházmegye megyés püspöke. Az igazságos társadalmi rend, az emberi szabadságjogok tisztelete mellett elkötelezett püspök nagy népszerűségnek örvendett az erdélyi katolikus társadalom körében. A második világháború küszöbén a magyar közvélemény szinte egyöntetűen az erdélyi magyarság vezéralakjának' tekintette a gyulafehérvári püspököt. A revízió évei megosztották Márton Áron egyházmegyéjét is, de magát az erdélyi magyarságot is. Amikor tíz- és tízezrek költöztek Dél-Erdélyből Észak-Erdélybe, a püspök, hogy a "maradék nyáj pásztor nélkül ne maradjon", a helyben maradást választotta. Ezekben az években szavára egyaránt figyeltek Bukarestben és Budapesten. Emberi nagyságát mutatja, hogy a különböző román hatóságoknak eljuttatott memorandumaiban nemcsak a dél-erdélyi magyarság tervszerű kirablása, a magyar férfiak munkatáborokba hurcolása ellen tiltakozott, de ugyanígy felemelte szavát az észak-erdélyi zsidóság elhurcolása ellen is... 'Erdély magyar püspökét' a remények mellett, sok csalódás és megaláztatás is érte hosszú élete során...

A műsor ismertetése: A történelem iránt érdeklődő nézők régi jogos igényét igyekszik kielégíteni a péntek esténként jelentkező műsor. Miért történt meg ez vagy az a tragédiával vagy éppen győzelemmel végződő történelmi esemény? Elkerülhető lett volna, mondjuk a tatárjárás, a mohácsi vész? Miért sodródott bele Magyarország a hatalmas emberáldozatokat követelő két világháborúba? Jó döntéseket hoztak-e politikusaink a koruk által felkínált kihívásokra? Miért okoz máig kiheverhetetlen traumát régiónkban az 1920-as nagyhatalmi döntés? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni Miért? című új műsor.