Az aktuális rész ismertetője: Európában a 13. században alakult ki az a nemzet-koncepció, amely eltért a korábbi törzsi és tartományi alapú felfogásoktól. A középkori eredethagyomány elterjedésének lényege az volt, hogy az adott népet azonosítani kellett valamely régi, leginkább antik-keresztény irodalomból ismert néppel. A hun-magyar azonosság, mint a magyar nemesség eredethagyományát meghatározó elmélet, 18.századig elfogadott volt. Ezt a képet megváltoztatta a 19.század vége, amikor a történeti irodalom erős kritika alá vette, megkérdőjelezte e teória valóságtartalmát... Az történeti tény, hogy a 11.század derekától létezett már egy magyar krónika, egy ősgeszta, amely elveszett, létéről csak a későbbi készült munkák hivatkozásaiból tudunk. A legkorábbi ránk maradt írásos gesztánk Anonymus mester munkája, amelynek keletkezési idejét a kutatók többsége III. Béla uralkodása idejére, a 12-13. század fordulójára teszi. A hun-magyar teória legtisztábban a: "A magyarok viselt dolgai" című munkában maradt az utókorra, amelyet 1282-1285 között írt IV./kun/ László udvari papja, a már névvel is ismert krónikás, Kézai Simon. A hun terminus alkalmazása a magyarokra a nyugati krónikákban először a magyar kalandozások nyomán keletkezett, ugyanis ezt párhuzamba lehetett állítani a korábbi hun invázióval, amelyet a korszak írástudói jól ismertek. A 11-12.században fokozatosan épül ki a hun-magyar azonosítás elmélet, amelyet először a 12.század végén Viterbói Gottfried öntött végső formába azáltal, hogy Attila népét összekapcsolta a magyarokkal. Így ez a gondolat elfogadott tétellé alakult, és széles körben terjedt. A Gesta Hungarorum első fejezete a hunok történetével foglalkozik, ezt követi a hunok második bejövetelét taglaló fejezet, amely nem más, mint Árpád és vezértársai által vezetett magyar honfoglalás története. Kézai a hunokat a bábeli torony építőjétől, a jáfetita Ménróttól és Eneh /'szarvasünő' / nevű feleségétől származtatja.

A műsor ismertetése: A történelem iránt érdeklődő nézők régi jogos igényét igyekszik kielégíteni a péntek esténként jelentkező műsor. Miért történt meg ez vagy az a tragédiával vagy éppen győzelemmel végződő történelmi esemény? Elkerülhető lett volna, mondjuk a tatárjárás, a mohácsi vész? Miért sodródott bele Magyarország a hatalmas emberáldozatokat követelő két világháborúba? Jó döntéseket hoztak-e politikusaink a koruk által felkínált kihívásokra? Miért okoz máig kiheverhetetlen traumát régiónkban az 1920-as nagyhatalmi döntés? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni Miért? című új műsor.