Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Hirosima: Egy atomtámadás titkai

Genre: dokumentumfilm
Released: 2018-04-22T10:22:36+0200
Rating: 9.6

angol dokumentumfilm, 1. rész, 49 perc

Értékelés:

10 szavazatból

Szerinted?

5 hozzászólás

Értékelés:

10 szavazatból

Szerinted?

5 hozzászólás

A műsor ismertetése: 1945. július 16-án felrobbantották az első urántöltetű nukleáris bombát Új-Mexikóban. A kísérleti atomrobbantás ténye villámsebesen átjutott az európai kontinensen tárgyaló szövetséges hatalmak vezetőihez is, akik éppen a nácik feletti győzelmet ünnepelték, és az új világrend kialakításáról tárgyaltak. A hidegháború előszele érződött...

Egyéb epizódok:

Epizód lista

Stáblista

Alkotók

rendező: Paul Wilmshurst
forgatókönyvíró: Paul Wilmshurst
operatőr: Graham Smith

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

"Akárhogy, akármilyen katonai megoldással, különösebb áldozatok nélkül, ki lehetett volna a háború befejezõdését kényszeríteni."

Vagy butának nézed a többi fórum olvasót, vagy nem ismered a tényeket és figyelmen kivül hagyod a japán katonai morált.

A japán uralom alatt szigetek visszafoglalása hihetetlen áldozatokat követelt - ezek valóban utánpótlás nélkül maradtak Japán részrõl, de a végsõkig harcoló japán katonák hatalmas veszteségeket okoztak. Okinawa: 20 ezer amerikai halott, 80 ezer sérült.

- https://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Okinawa

Bárhol szállnak partra Japánban - a fõszigetrõl indított kamikaze repülõgépek és a több milliós szárazföldi katonai erõsítés beláthatatlan mértékû veszteséget okozott volna.

Egyetlen megoldás lett volna, ami nem színtiszta katonai: idõtlen idõkig tartó tengeri blokád.
--------------------
Japan's Longest Day (1967-es japán film) - még a két atombomba után sem akarta feladni több japán tiszt és fellázadtak.
--------------------
Egyébként tévedsz más okból is, 1951-ben MacArthur tábornok az ENSZ egyesített erõinek fõparancsnoka a kínai "önkéntesek" támadása után fontolgatta 30-50 atombomba ledobását Kína Koreával határos részére, hogy kialakítson egy majd félmillió négyzetkilométeres radioaktív zónát. Truman elnök többek között ezért is, nem sokkal ezek után leváltotta - nem került sor atombomba bevetésére.

Válasz

Amit írtam, természetesen "egy szimpla Amerika ellenes "propaganda" üzenet" volt. Ha nem az lett volna, le se írom. De én megindokoltam azt is, hogy miért írtam ilyet, és te pedig hozzászólásod maradék részében meg igazat adtál nekem.

Ezért kár volt írnod bármit is.

Válasz

Te sem vagy jobb mint az "amerikai-angol propaganda". Meg kell találni a középutat. Amit írtál egy szimpla Amerika ellenes "propaganda" üzenet. Nem mondom, hogy helyes volt, de azt sem, hogy 100%-ban szükségtelen. Inkább 80%-ban. Nyilván ennél 100 másik jobb megoldás lett volna, és igen is aki megteheti az világuralomra fog törni. Ha csak azt nézzük, hogy egyenlõség, mindenki törhet világuralomra. Na igen, de az országok mérete eleve nem egyenlõ, innen kezdve nyista.

Válasz

A film közönséges angol-amerikai propagandamaszlag. Azt szándékozik bizonygatni minden erõvel, hogy az atomfegyvert azért kellett bevetni, mert Japánt nem lehetett másként megadásra kényszeríteni, csak óriási áldozatok árán.

Ha csak Japán stratégiailag abszolút védhetetlen helyzetét tekintjük, ez nyilvánvaló hazugság. Akárhogy, akármilyen katonai megoldással, különösebb áldozatok nélkül, ki lehetett volna a háború befejezõdését kényszeríteni.
Az atombombát az USA ugyanazért dobta le, amiért a világháborúkban való igen határozott fellépését végigvitte :
A totális világelsõség, egyszerûbben a világhatalom megszerzéséért. Aminek a megtartásáért támadta meg Irakot is.
Mint napjainkban láthatjuk, a célkitûzés végül is meghiúsult. És hány millió embert mészároltak le ezért a kudarcért az amerikai tömeggyilkos mészárosok...

Válasz