Programkereső

Sértés

Bakancslistához adom
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott magyar játékfilm, 94 perc, 1983

Értékelés:

31 szavazatból
Szerinted?
9 hozzászólás
A Sértés, az Éttermi beszélgetés és A nem várt vendég című novella televíziós változata a sértés különböző formáit mutatja be. Lehet alaptalanul, durván, tettlegesen és némán, tettekkel, vagy csupán szeretetből megsérteni valakit.

Stáblista:

Szereplők

Tordy Géza profilképe Tordy Géza
Apa
Molnár Piroska profilképe Molnár Piroska
Anya
Kállay Ilona profilképe Kállay Ilona
Róza, eladónő
Szatmári István
ballonkabátos
Suka Sándor
idős vendég
Vajda László profilképe Vajda László
fiatal vendég
Eperjes Károly profilképe Eperjes Károly
Vologya
Udvaros Dorottya profilképe Udvaros Dorottya
Natasa
Bontovics Kati
énekesnő
Gábor Miklós profilképe Gábor Miklós
Igor, a vendég
Meszléry Judit profilképe Meszléry Judit
Válja, Szinkin felesége
Leviczky Klára
Olga
Huszár László
Szinkin
Csurka László profilképe Csurka László
Igor
Polgár Géza
tanácselnök

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
Lyanos1 ápr. 21. 19:36:20
A három történet közös jellemzője, hogy a főszereplők elbuknak, mert nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, amibe belecsöppentek. Nincs semmiféle hepiend.

Az első történet hősét minden alap nélkül sértegetik, ezt nem tudja megemészteni, de senki nem szolgáltat neki igazságot, sőt meg is verik.
A második történet főszereplője nem hogy az énekes lányt nem tudja megmenteni, de őmaga sem jut el a vágyott Szibériába.
Az utolsó történet apája örül a frissen megtalált lányának, emiatt berúg, mert csak ennyi telik tőle.


Válasz
5/10
luci87 2023 aug. 26. - 20:08:42 5/10
Hat, lattam mar jobb magyar filmet is.. :/
Válasz
10/10
Larrylurex 2023 máj. 03. - 21:09:55 10/10
Nagy kedvenc, most is nézzük. Elérhető az MTVA archívumban is.
Válasz
10/10
steelprophet 2022 ápr. 15. - 23:30:45 10/10
A film fő motívuma: basszunk be , de rendesen.
Válasz
riverside61 2021 júl. 23. - 20:11:10
Jó film, és az első Bontovics nóta is.
Válasz
Vinogradov 2009 jan. 27. - 08:43:59 Előzmény euTanázia
"Igen, bizony emlékszünk...annak idején még a film témája is merésznek tûnt, kvázi egy orosz maffia hétköznapjai."
??



"Egyébként neki is biztosan jobban tetszene, ha a nevét te is Suksin-ként írnád ;)"

Na igen, igaz...
Válasz
euTanázia 2009 jan. 26. - 09:23:09 Előzmény Vinogradov
Igen, bizony emlékszünk...annak idején még a film témája is merésznek tûnt, kvázi egy orosz maffia hétköznapjai.
Egyébként neki is biztosan jobban tetszene, ha a nevét te is Suksin-ként írnád ;)
Válasz
Vinogradov 2008 nov. 15. - 22:41:44
Magyar Suskin-adaptáció?
Ki gondolta, hogy létezik ilyesmi.
Én biztosan nem...

Na persze van egyáltalán Magyarországon még valaki, aki ismeri Vaszilij Suskin a ragyogó Vörös kányafa (http://www.imdb.com/title/tt0070262/; http://www.youtube.com/watch?v=IHmnWCGh6o8) írójának és rendezõjének nevét, aki, bár a Moszfilm égisze alatt munkálkodott, jóformán az elsõ igazi orosz szerzõi filmes volt, aki fillérekbõl teremtett remekmûveket, s filmjei nõi fõszerepét - általában anyagi megfontolásból - feleségére osztotta?

A huszadik századi irodalom- és filmtörténet olyan kivételes alkotója õ, aki megérdemelné, hogy munkásságát többet méltassák és ismerjék, mint amennyire az napjainkban jellemzõ.

Szóval, akkor újra nekifutok:

a mai napig nem is tudtam, hogy létezik magyar Suskin adaptáció - nem mellesleg ennél képtelenebb dolgot el sem tudtam volna képzelni.

De, mikor kicsit utánanéztem ennek az alkotásnak, már nem volt kérdés, hogy megtekintem-e, mivel kitûnõ rendezõnk, Bacsó Péter vonzódása az orosz témákhoz (Sztálin menyasszonya) közismert tény, és ezen a téren sem szokott melléfogni.

Biztos kézzel, igazi klasszikus adaptációt hozott össze, ráadásul kicsit az eredeti alkotó filmjeinek modorában is - annak meg nem filmesített három írásából, melyek között az összefüggést a cím teremti meg.

Ha nem is fõ problémája az itt bemutatott három történetnek maga a sértés, mint emberi megnyilvánulás és relatív módon értelmezhetõ reakció, de mégis ez adja meg az értelmüket.

Az elsõben a fõszereplõt többször és durván megsértik, s õ, valamiféle egyetemes igazságérzetnél fogva, képtelen elviselni a teljesen jogtalan és ok nélküli vádakat - ezért addig hajtja a dolgot, amíg õ maga nem látja a kárát.

A második történetben a két fõhõs nem tesz mást, csak megsérti a rendet. Mind a saját életükét, azzal, hogy rendkívüli dolgokat mûvelnek, másfelõl az elviselhetetlen társadalmi nyomás rendjét (ld. ordítás).

A harmadik eseménysor nem más, mint egyetlen keserû sértés a messzirõl érkezõ frissen szabadultnak saját korábbi társadalmi, "megtartó" közege részérõl, "a senki sem lehet próféta a saját hazájában " egyik szép példája.

Suskinhoz hasonlóan a magyar modern film mesterénél is jó, biztos kézben van az irodalmi alapanyag - filmje szinte szöveghû adaptáció, amelye mégis eltér az eredeti mûvektõl, mégpedig abban, hogy kicsit kevésbé orosz Suskinnál, így emelvén egyetemes szintre az itt bemutatott magatartásokat és mechanizmusokat, melyeket az emberi történet egyik legnagyobb zsákutcája, a államszocializmus szült.

Az alkotó így hozza közelebb kora valóságához a történeteket, teremtve ezzel történelmi valóságából kiragadott, ám cserébe általános emberi vonatkozásokat nyerõ mûalkotást.


Újabb méltatlanul elfeledett Bacsó-film.

Szerencsére még pótolható a Filmmúzeumon, holnap délután és jövõ héten is!
Válasz