Egy forró augusztusi délután, 1926, Moldávia. Fred szokásos útja Emiliához vezet, Valéria húgához. Valéria igazi színésznőnek tartja testvérét, aki nem más, mint a fülledt kisváros ledér nője, férfivágyak beteljesítője. Fred befolyásos tisztviselő a Külkereskedelmi Minisztériumban, és ő is előszeretettel szeretkezik Emiliával. Ez a forró augusztusi délután azonban különbözik minden más korábbi együtt töltött naptól. Fred szivarral szájában, a Prokrusztész-ágyon lassan ráébred és felfedi Emilia múltját egy rózsaszín szalaggal átkötött szerelmes levélkötegből. Ezeket a poétikus és romantikus, szerelemmel átitatott sorokat egy bizonyos Ladima úr írta hozzá, aki tehetséges költő és újságíró volt. Három hónappal ezelőtt otthonában öngyilkosságot követett el. Míg Emilia egyszerű, tehetségtelen, ostoba és érzéketlen kaméliás hölgy volt, addig Ladima különleges, megközelíthetetlen, érzékeny és okos férfiember volt. Fred felidézi Ladimával való első találkozásukat, mikor is Ladima egy nő becsületéért hívja ki párbajra. Fred próbálja megfejteni, vajon miért lett Ladima öngyilkos, nem tudja elképzelni, hogy egy ilyen nőcske miatt, mint Emilia, eldobja életét.