Gyökerek

Bakancslistához adom

Roots

amerikai tévéfilmsorozat, 1977

Értékelés:

53 szavazatból

Szerinted?

41 hozzászólás

Kunta Kintét 1767-ben elrabolták hazájából, Afrikából és rabszolgasorba kényszerítették Amerikában. Szolganevet aggattak rá, de ő dacolt fogva tartói akaratával. Hősies kitartásának története apáról fiúra szállt, generációk adták át egymásnak, míg eljutott egy Tennessee-ben élő kisfiúhoz, Alex Haleyhez. Kunta Kinte családfájának felfejtésével Haley Pulitzer-díjat nyert könyvében, s a belőle készült tévésorozatban olyan történetet mesél el, amelyre az egész világ felfigyelt.

Egyéb epizódok:

Stáblista:

Szereplők

LeVar Burton profilképe

Kunta Kinte / Toby

Mathilda

George Moore

Louis Gossett Jr. profilképe

Louis Gossett Jr.

Fiddler

Ames

Wrestler

Edward Asner profilképe

Thomas Davies kapitány

Lloyd Bridges profilképe

Evan Brent

Kintango

Kadi Touray

Slater

Cicely Tyson profilképe

Binta

Fanta

Kizzy Reynolds

Richard Roundtree profilképe

Richard Roundtree

Sam Bennett

John Amos profilképe

Toby

Alkotók

rendező: Gilbert Moses David Greene John Erman Marvin J. Chomsky
író: Alex Haley
forgatókönyvíró: James Lee William Blinn M. Charles Cohen Ernest Kinoy
zeneszerző: Gerald Fried Quincy Jones
operatőr: Stevan Larner Joseph M. Wilcots
vágó: James T. Heckert Peter Kirby Neil Travis

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

Mikor ez a sorozat ment, nem volt ennyi ostoba ember. Talán ezért nem gyűjtöttek neki.

Válasz

8/10

Ameddig nem a történeti hitelesség oldaláról nézzük, addig ez egy szép mese a bérmunkásokról. A munkások és a munkaadók között is eltérő jellemek vannak, hétköznapi és súlyosabb kedves és konfliktusos helyzetekkel. Jól megcsinált tévésorozat.

Válasz

10/10

offtopic

Szia.Szeretném ezt a filmsorozatot megszerezni,vagy letölteni szinkronosan .Tudnál ebben segíteni,hol keressem?

Válasz

nekem is ezt az érzést adta amikor elõször megnéztem...és kétszer is elgondolkodok azon, mielõtt bármilyen rasszista indulatot táplálnék az Amerikában élõ feketék felé. talán ha földet adnak nekik, ahol nyugodtan gazdálkodhattak volna nem lenne ilyen a helyzet mint most. Iskolákban kötelezõ filmnek bevenném.

Válasz

10/10

A szocialista rendszer nyújtotta békés, boldog gyermekkorom egyik legnagyobb filmsorozat-élménye volt a Gyökerek; kb. 10 éves koromban láttam, s akkor elmondhatatlan hatással volt rám, amit egész életemben nem fogok elfelejteni: bontakozó igazságérzetem minden porcikámon keresztül lázadt az ott látott történet(ek) ellen, s a tehetetlen düh könnyeket csalt a szemembe. Most, újranézve már nem a történet hoz igazi lázba, hanem az, hogy újra felidézõdnek bennem az elfeledni vélt hajdani érzéseim, gyermeki létem epizódjai. De ezek már az én Gyökereim. 10/10

Válasz

10/10

Rendben!

Válasz

"hozzunk be külföldrõl mert onnan olcsóbb, mivel meghatározták mennyit termelhetünk magunknak"

Ez szerintem mgklehetõsen zavaros gondolat, ha meghatározták, a szemét, gazok,
hogy mennyit termelhetünk, akkor attól nem lehet olcsóbb a külföldi.

Nem hiszem, hogy a Gyökerek kapcsán vitát szeretbnék folytatni a magyar szuverenitás képzelt megsértésérõl.

Válasz

frika = Afrika

Válasz

Szerintem a könyv végén egy szereplõ(tám az író maga) elmegy frikába és fölkreresi a falut,
ahonnan KuntaKintét elrabolták.
A könyv nagyon jó, a film azér,ahogy most menéztem belõle, kicst régies, de az is OK.

Válasz

"Azt azért meg kellett volna figyelned, hogy a válaszom és véleményem nem neked szólt!"
Bocsi, amiért olyan böszme voltam, hogy képes voltam azt hinni, más is reagálhat a megjegyzésedre!
Remélem, legalább drProktor nem orrol meg rám az ostobaságomért, hogy képes voltam "belepofázni" a dialógusotokba (remélem ezt nem kell lefordítanom Neked)! :)

Tudom, hogy az én hibám (vö. me culpa, mea maxima culpa), hogy az általad említettek közül csak egyre - Ikarus - reagáltram. A többit - mivel tõlem (válaszod szerint) ezt nem veszed jó néven! - meghagyom drProktornak.

Válasz

10/10

csikosi 2011 nov. 28. - 11:42:50 10/10 Előzmény fredi60

Fredi 60!
Azt azért meg kellett volna figyelned, hogy a válaszom és véleményem nem neked szólt!
Nem kéne variálnod, hogy ki tehet errõl az egész dologról!
Pl: miért zárták be a cukorgyárakat??
Ma már csak egy van az országunkban, de hozzunk be külföldrõl mert onnan olcsóbb, mivel meghatározták mennyit termelhetünk magunknak???
Valamit nem értesz! ez biztos
üdv:

Válasz

10/10

Spooner 2011 nov. 25. - 11:21:48 10/10 Előzmény drProktor

A gyökerek c. könyv meddig meséli a történetet? amíg felszabadítják a rabszolgákat stb? vagy van benn olyan is h vmelyik leszármazott visszamegy az afrikai faluba?

Mert elkészült a Roots: Next Generation is, ez a 7-12. rész.. (én ezt magyar nyelven nemtaláltam se filmen se könyvben..) youtube-on fennvan angolul: http://www.youtube.com/watch?v=vRybrLoLD1s

Elakarom majd olvasni a könyvet is, aztmondta egy ismerõsöm milliószor jobb mint a film.

Válasz

Mellesleg a Kunta Kinte szerepét játszó színész szerepel valamelyik Star Trek sorozatban (az a néger, amelyiknek valami elektronikus szerkezet van a szeme helyén) :-)

Válasz

Ez így van. Ezért sem gyûjtöttek itthon az emberek Kunta Kintének pénzt!

Válasz

offtopic

"MEGHATÁROZZÁK, HOGY MENNYI SZÉNT, ENERGIÁT, IKARUSZ BUSZT, CUKROT TERMELJÜNK?"

A szénbányákat már jóval korábban - veszteségesek voltak, ha még kegyeskedsz emlékezni rá! - bezárták (külföldrõl a mai napig olcsóbban tudunk szenet vásárolni, mint amennyiért itthon kitermelhetõ lenne), az Ikarus buszról meg talán a a fideSS hívõ Széles Gábort és az általa annyira favorizált pártot faggasd:

"A társaság helyzetének átmeneti javulása csak az 1996-ban kinevezett új vezérigazgató, Széles Gábor vezetése alatt vált lehetségessé, aki növelte a Független Államok Közössége felé irányuló exportot, ám eközben a modern típusok egyre sürgetõbb bevezetését továbbra is halogatták, fejlesztésre alig áldoztak
1998-ban egy nagyobb darabszámú megrendelést kapott a gyár, amit teljesített is, ám az autóbuszok az Oroszországgal való kapcsolatok megromlása miatt nem hagyhatták el az országhatárt.

A társaság vezérigazgatója és a Jegybank közötti vitának egy olasz-francia befektetõcsoport, az Irisbus vetett véget, amely megvásárolta a gyárat, és létrehozta az Ikarusbus Rt.-t. Az új tulajdonos stratégiája nagy mértékû leépítést vont maga után.
....
2006. február 1-jén a Széles Gábor vezette Mûszertechnika csoport megvásárolta az Ikarusbus Rt. részvényeinek 100%-át az Irisbustól. A Mûszertechnika csoport szerint a tárgyalásokat megelõzõen, illetve velük párhuzamosan új típusok kifejlesztésével is foglalkoztak, amelyeket 2006. áprilisának elején kívántak bemutatni a közönségnek, a gyártást pedig az év második felében tervezték beindítani.

A biztató kilátások ellenére azonban az ekkor már Ikarus Egyedi Autóbuszgyár elnevezésû cég nem tudott talpon maradni, így a gyárat 2007. december 31-ével végelszámolással megszüntették. Az utolsó busz december 11-én gördült ki a gyár kapuin. Így már egyetlen Ikarus Karosszéria - és Jármûgyár (1949-ben államosított cég volt) utód sem gyárt buszt."
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ikarus

Válasz

10/10

csikosi 2011 nov. 24. - 15:05:38 10/10 Előzmény drProktor

AZÉRT NEM KÉNE ÖSSZEKEVERNI A RABSZOLGASÁGOT A MAI VILÁGGAL!
A BANKOKKAL NEM FOGLALKOZOL?
KELLETT NEKÜNK UNIO?-MINEK?
MEGHATÁROZZÁK, HOGY MENNYI SZÉNT, ENERGIÁT, IKARUSZ BUSZT, CUKROT TERMELJÜNK?
GYÖKEREINK ITT VANNAK, ITT KELL MEGÉLNÜNK ÉS A LÁBAD NEM VÁGJÁK LE HA ELMÉSZ INNEN.
ÜDV:

Válasz

Remek a rabszolgák pszichológiája, hiteles és nagyon érdekes.
Tán a mûvészet egyik fõ feladata lenne az extrém személyiségek hiteles ábrázolása,
ilyen szempontból a Gyökerek példaszerû.

„A fõbejárat elõtt álltam, ahol a kövezetet tükörsimára csiszolta
az évszázadok során arcra boruló számtalan hívõ. Én is szorítottam magamnak egy kis helyet,
és háromszor egymás után teljes testhosszal elnyúltam a síkos kövön.
A helybelieket ez kissé meghökkentette,
de én már túl voltam azon, hogy törõdjek az ilyesmivel”

Ez Ian.D.Robinson könyvébõl van(Az úton egyszer meg kell halnod), õ egy Új-zéland-i pasi, aki buddhista, s Tibetbe megy zarándok útra, a kínai hatóságokkal és a természettel félelmetes csatát vív.
Az idézet a Lhassza-i fõ buddhista templom bejáratánál való viselkedését írja le,
ez pl. nem hiteles, nem képes közelünkbe hozni ezt az embert, nem értjük,
s természetesen eszünkbe nem jutna igazat adni neki.
Kunta-Kinte feleségét értjük, mi is úgy gondolnánk, hogy „mindannyian a gazdáéi vagyunk”,
átérezzük a helyzetet, mi is valszeg ezt mondtuk volna.
Ráadásul sokkal hitelesebb, mint pl. az Elfújta a szél, azon látszik,
hogy fehér írta, akiknek azért könnyebb lehetett.

Hogy mást ne mondjak, rettentõ kíváncsi lennék
pl. mostani pártunk&kormányunk prominense(i) lelkiségére,
milyen ember az, aki ilyen simlisen, ilyen cinikusan ekkorákat hazudik,
mit gondol magáról, mit mondhat pl. a feleségének Matolcsiról,
tán soha nem fog erre válasz születni. Még annyira sem, mint Hitlerrõl a Bukás.

Már elõre látom, amint önjelölt gondolatrendõrök szememre vetik,hogy politizálok.
Nem mint ha bárki mggyõzhetne, hogy az ördögtõl való,
de tényleg nem szeretném ilyen méltatlan tárggyal, mit a Fidesz,
elrontani ezt a remek filmrõl szóló topikot.
Én csak három emberi mentalitást vázoltam föl: “rabszolga”, “bigott”, “zsarnok”.
Innen a mostani (post)modern Európából mindhárom meglehetõsen extrém.

Válasz

Sziasztok!

Végre van kivel kibeszélni! Tegnap láttam elõször ismét - az elsõ két részrõl sajnos lemaradtam - meg valamikor annó még kisgyerekkoromban.
(Annak is van elõnye, ha az embernek nem volt gyerekszobája. Még emlékszem, óvodás koromban sírtam amiatt, hogy levágták a lábfejét... Akkor sem volt kivel kibeszélni - természetesen.)

Szóval, mélyen megrázó és magával ragadó az egész történet. Belekukkantuttam az epizódok elõzetesébe - kb. 30 év távlatából azért nem emlékszem mindenre.

Ami viszont történészként számomra a legérdekesebb viszontlátni: a rabszolgaságot sokkal realisztikusabban mutatja be a történet, mint ahogyan azt a Kádár-korszakban - meg az utána következõ években is egy darabig - oktatták.
Gondoljatok csak bele abba a képbe, amit a 3. rész tartalmaz: a "jó gazdától" a már ott született - és az afrikai szabadságot soha sem tapasztalt - rabszolgák nem akarnak elszökni. Hová is mennének, mibõl is élnének?! Ehhez a képhez jön még az, amikor Kunta Kinte "menyasszonya" így várja õt vacsorára: "Sokat fogok fõzni, lesz kukoricalepény, kenyér, hús és csirke." Ehhez kívánkozik a kérdés: mivel rosszabb ez a helyzet, mint mondjuk Szabó Magda "Régimódi történetébõl - csak a könnyebb vizuális felidézhetõség miatt hozom ezt példaként - az egyébként megbecsült (magyar) cselédek sorsa. Mivel rosszabb, mint Móricz Árvácskájáé - és még sorolgatnám. Ugyanakkor a másik oldal: "Ne menj Kunta Kinte, én a tied, te az enyém..." Erre a válasz: "...Igen. És mindannyian a gazdáé!"

Aztán meg a lánya - Kizzy - nevének jelentése, a név megválasztása, annak körülményei, meg a következõ rész tartalma: egyszerre lesúlytó és felemelõ, mélyen megrázó az egész.

...Jövõre, ha több idõm lesz, biztos, hogy el fogom olvasni is!

Válasz

Levágták a lábfeje felét, hogy ne tudjon elfutni...

Válasz

Ez tévedé.
Könyvben kijött.
Európa kiadó 1979.

Ebben a kivétels esetben a könyv és az alapján készült film egyaránt remek.

Nem hiszem,hogy az a kiadás nem végig tartalmzná az egész történetet.

Válasz

Összes hozzászólás

Értékelés:

53 szavazatból

Szerinted?

41 hozzászólás

PORT.hu a Facebookon