Gregus Máté (1861-1939) vásárhelyi tanyavilágban sívó homokon tanyát épített és gyümölcsfákkal kezdett el kísérletezni. Kiderült, hogy a talaj kiváló az eperfa számára. A fa gyümölcsén hizlalta mangalicáit, a leszedett eper és a később ültetett másféle gyümölcsös termésének feldolgozásával a nagyobb eredmény mellett példát adott a többi gazdának is arra, hogy innovatív gondolkodással előbbre juthatnak.
Jövedelméből tanulmányutakra ment Nyugat-Európa országaiba, az ottani példákra alapozva fejlesztette a pusztát önálló településsé, mellette példaadóan gazdálkodott, segítve környezetét. A mai Székkutas leginkább neki köszönheti a régóta kiépült gazdag infrastruktúrát, a kulturális, közművelődési, közösségépítő szervezeteit. Példája a XX. század első feléből való, de jóval megelőzte korát gondolkodásmódjával, felkészültségével, tudásával és tettvágyával, ötleteivel és ideáljainak majdhogynem maradéktalan megvalósításával. Móricz Zsigmond, Féja Géza és más népi írók jártak tanyáján, hogy mintáját az ország elé tárják.
Hogy a rendkívüli életpálya és annak máig ható eredményei ne csak emlékként idéződjenek meg, a falu mai prominensei és most készülődő fiatal mezőgazdasági szakemberek vetik össze a példát saját ismeretanyagukkal, elképzeléseikkel, a változtatás és a fejlődés lehetőségeinek ismeretében.