Programkereső

Eső mossa szerelmünket

Bakancslistához adom
Det regnar pa var kärlek
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott svéd dráma, 95 perc, 1946

Értékelés:

8 szavazatból
Szerinted?
8 hozzászólás
Ingmar Bergman második játékfilmje egy fiatal párról, akik egy vasútállomáson találkoznak. David most szabadult, Maggi pedig nem találja helyét a világban. Közös életüket a világtól elzárva próbálják élni egy eldugott kis viskóban, ám a külvilág számos akadályt állít eléjük.

Stáblista:

Szereplők

Barbro Kollberg
Maggi
Birger Malmsten
David
Gösta Cederlund
férfi esernyővel
Ludde Gentzel
Hakanson
Douglas Hage
Andersson

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
7/10
kgyuri0 2009 márc. 08. - 19:46:12 7/10 Előzmény szirgabor
Vow!

MNem mondod?!
Válasz
szirgabor 2009 márc. 08. - 11:06:20
Kultúrember nem ropogtat csemegéket a moziban...
Nem zabálni, csámcsogni, szürcsölni, csörögni megy oda...
De ez ma már sajnos anakronizmus
Válasz
7/10
kgyuri0 2009 márc. 08. - 00:30:12 7/10
Egyébként maga a film mglehetõsen fejbe kólintott.
Úgy indul, mint akárhány kortárs hollywoodi sz*r, aztán átcsap egy egészen különleges brechtes szerkezetbe. Kifejezetten élveztem, egy kicsit sajnálom, hogy a vége felé szerintem láthatólag nem tudta eldönteni, happy endingre vegye a figurát,vagy tragikusra. A tragikus jobb lett volna, méltóbb a késõbbi Bergmanhoz, már-már aktuálpolitikai momentumokat hajlandó lettem volna belelátni(a bírósági tárgyalás hallatlanul találó figurái!). Végül is nem tudott vele igazán mit kezdeni. De azt le kell szögezni, hogy ezt afilmet akkor megnézve is látszhatott, hogy nem akárirõl van szó!
Válasz
7/10
kgyuri0 2009 márc. 08. - 00:15:40 7/10 Előzmény pozsizsuzsi
Igazad van!
Csak azt a tudálékos stílust, azt tudnám feledni!
Válasz
Gabriella54 2009 márc. 07. - 22:57:54 Előzmény kgyuri0
Talán azért, mert akkor a mozinak még megvolt az igazi varázsa (hol volt még a popcorn és társai? max egy sósperecet kaptunk!)
Én is moziztam már a gépész mellõl, egészen más hangulata van - kb olyan, mintha egy színházi elõadást a zsinórpadlásról nézhetnél végig!
Válasz
pozsizsuzsi 2009 márc. 07. - 18:22:25
Nem hiszem el, hogy ebbe belekötöttél. Ki nem élte át gyermekfejjel valami misztériumba való belekukucskálás tiltott élvezetét? Sok embernek ez sorsfordító élmény. Legyen az mozi, bocielletés, egy könyv a polc hátsó sorából, focisták beszélgetése az öltözõben, vagy bármi...
Válasz
7/10
kgyuri0 2009 márc. 07. - 17:11:29 7/10
„minden filmet a gépházból nézett végig s így, megspórolván a zsebpénzét is, rendkívüli élményekben volt része.”

Szó mi szó: Nem kristálytisztán érthetõ miért voltak a korabeli filmek a mozigépész mellõl kukucskálva „rendkívüliek”. Mennyivel voltak rendkívülibbek, mint a nézõtéren kényelmesen terpeszkedve, csemegéket ropogtatva? Ha erre van valami elméleted, oszd meg velünk!
[Hallgatólagosan föltételezem, hogy a “rendkívüli”-t ez esetben pozitív értelemben szándékoltad használni: szóval nem rendkívül unalmast, fárasztót, kiábrándítót gondoltál ]
Hozzá teszem, hogy a korai mozikultúrát tekintve miért is lett volna a vetítésre kerülõ filmek között kevesebb a szemét, mint ha mindez mostanában történne?
Alighanem Bergman is pont úgy lehetett ezzel, mint bárki más: Voltak filmek, melyek végignézése szerencsésen rendkívüli élményt jelenthetett számára, míg másokétól borsózhatott a háta!
Válasz
perry 2009 márc. 06. - 23:38:50
Bergman szerette a lélekanalízist. Szívesen kutatott elõzmények és következmények után, nem hagyta nyugton nézõi gondolatait, mert töprengésre kényszeríti a mai napig is õket. Õ maga is tudatos, töprengõ alkotó, kinek filmjei az idõk során egyszerûsödtek, s többnyire
az ember emberhez és Istenhez fûzõdõ viszonyával foglalkoztak.
Konzervatív nevelésben volt része, és ezért mikor átlépte serdülõ kora küszöbét – ahogy saját magáról nyilatkozik – intellektuálisan éretlenül, érzelmileg zûrzavarosan, zaklatottan csöppent bele a nagybetûs életbe. Már gyermekkorában nagy érdeklõdést mutatott a film iránt – fantáziáját legjobban a vetítõgép izgatta. Ezért gyakran járt moziba – a kedvence az uppsalai Slott mozi volt. Megbarátkozott a vetítõgépésszel, kinek köszönhetõen minden filmet a gépházból nézett végig s így, megspórolván a zsebpénzét is, rendkívüli élményekben volt része.
Ez a korai mozi ugyan még nem teljes vértezetében mutatja meg Bergmant, de már hordozza azokat a jegyeket,
melyeket annyira csodálunk a mesternél.
Az aprólékos beállításokat, a színészekkel való gondos törõdést, azoknak legjobb formájának kicsiholását.
Valamint azokat a morális és érzelmi drámákat, melyek
egyedivé tették alkotásait.
A társadalom és az egyén közti konfliktusokat, a fiatalok kallódását, a sorsszerûséget, ezek mind újra és újra megjelennek a késõbbi mozijaiban.
Azért érdemes látni a filmet, mert képet alkothatunk magunkban a korai filmes világáról, és mert a késõbbi filmjeihez képest az Esõ mossa szerelmünket egyszerû már, már puritán történet.
Válasz