Mikor kezdődik az élet és mi van utána? Ez a kérdés rengeteg tudományos, vallási és etikai problémát vet fel. Tudományos kérdés, hogy mikortól tekinthető önálló biológiai lénynek az embrió? Vallási kérdés, hogy mi van az élet előtt? Mikortól van lelke a magzatnak? Etikai kérdés az, hogy gyilkosság-e az abortusz? Ehhez szorosan kapcsolódó másik kérdés, hogy: mi van az élet után? Hogyan bátorítja a keresztény pap az Isten hívőt? Mit mond a lélekvándorlásról egy buddhista szerzetes? Mit mond a születésért harcoló orvos a halálról? Hogy készül a halálra egy haldokló? Kérdések és válaszok a szinte megválaszolhatatlanról.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
ilali
2016 febr. 14. - 12:14:29
***SPOILER***
„Igazság és hazugság egyre-megy,
és elhiszem, hogy segít, aki árt;
Mindent megõrzök s mindent feledek:
Befogad és kitaszít a világ.” Francois Villon: Ellentétek balladája
***SPOILER VÉGE***
A film azzal indul, hogy a "kérdezõ csaj", aki mellesleg a rendezõ-riporter - elmondja személyes érintettségét a film létrejöttével kapcsolatban: elõbb édesapja, majd egészen a közelmúltban váratlanul elveszített édesanyja, drKnopp Mária kapcsán született a film, akinek váratlan halálhíre sokunkat megdöbbentett, pedig csak távoli tisztelõi voltunk. Én inkább éppen a térben és idõben is túlságosan közeli érintettség miatt még nem eléggé emelkedettnek és átfogó, átgondolt alkotásnak érzem, de épp ez az értéke is egyben: ettõl lett olyan mély és személyes. A mosolya is inkább a fájdalom és a megrendültség palástolására szolgál - számomra ez egyértelmû, adekvát ebben a helyzetben, ha nem is a profizmusról árulkodik. A mosolya nem cinikus tehát, épp ellenkezõleg - hogy is lehetne így bántó, nem?
Huhhh, igazán rossz doku.
Igazi tehettségek abban, hogy elmenjenek a lényeg mellett, néhány kérdésen gurulva röhögtünk a barátnõmmel.
Amit a filmbõl megtudhatsz: a test-lélek-szellem hármasból az alkotók legalább a harmadikkal nem rendelkeznek.:D
Ha nem akarod elb*szni az idõd, nézd meg inkább Figelauf Benedek csillogás címû filmjét. Vagy csinálj bármit, csak több értelme lehet. :D :D :D
Köszönöm a válaszod. Nem is tudom, hogy vigasztalásnak, vagy egyfajta figyelmeztetésnek fogjam fel. Olyan volt anyukám, hogy én hiszem, ha tudott volna, mindenképpen üzent volna.Szerencsére, az életében még igen erõs kapocs alakult ki köztünk.Tehát amíg tiszta volt a gondolkodása, tudta, hogy szeretem, s támogatom. Így könnyebb volt elengedni, de nem hagy nyugodni, hogy most "van-e" valahol,vár-e engem, vagy végérvényesen vége...
"Szegény anyukám megígérte, hogy üzen mindenképpen onnan,ha átmegy, mi van ott. De nem tartotta meg az ígéretét....:("
A túlvilágról elég sok könyv született már. Dante majd Svedenborg részletesen leírja, hogy többféle része létezik, és az emberek aszerint kerülnek a különbözõ régiókba, hogy milyen mértékben sajátították el életük során az ottani élethez szükséges isteni képességeket. Ezek szerint a beszámolók szerint, ha a hozzátartozónk lelkileg nem ér el egy bizonyos szintet akkor nincs módjában szabadon mozogni, még kevésbé más dimenzióban élõknek üzenetet küldeni. Ha megüti azt a bizonyos szintet akkor viszont nem biztos, hogy szándékában áll betartani az ígéretét.
A téma olyan, amely õsidõk óta foglalkoztatja a tudósokat, filozófusokat, átlagembereket - de soha, senki nem tudott még rá egzakt magyarázatot adni.Ez a film sem.
Van-e élet a halál után? Aki hisz benne, annak ez vigasz lehet földi életének nyavalyáira. Majd, ott, örökkön minden szép, jó, boldog lesz. Ott majd vezekelünk, bocsánatot kérünk azoktól, akiket életükben megsértettünk...
De aki hiszi, hogy a földi életünk az egyetlen, nem ismételhetõ, nincs folytatás, az ezzel a tudattal próbálja élni, nem elpazarolni egyetlen életét.Az tudja, hogy amíg emlékeznek rá az itt maradottak,addig "van",de aztán vége.
Én hajlok arra, hogy a túlvilágról "visszajöttek" agyában olyan fiziológia folyamatok játszódnak le az oxigénhiány,a vérellátás hiánya, vagy a vértolulás, egyebek miatt, melyeket fényjelenségekként érzékelnek, itt és ott közötti lebegésnek élnek meg - s utólag ezt az érzést ki-ki érzékenysége alapján meséli el: Isten visszafordította,hogy még van feladata, meg egyebek.Olyan szép történeteket lehet ezekbõl kerekíteni, mint azokról, akiket az UFO-k keresnek fel, vagy visznek el.
Hogy egy nem kívánt magzat elvetetése gyilkosság-e? S van-e joga minden babának világra jönni?Vagy van-e az anyának joga elvetetni?Ez is az anya érzékenységének függvénye. Van, aki vádolja egy életen át önmagát, s megmérgezi egész életét,más meg tudja, hogy a gyermekvállalás nem csak érzelmi kérdés.És vannak hatékony módszerek, hogy ne következzen be a magzatgyilkosság. De ez már a személyiség érettségének kérdése.
A befogadás és a kitaszítás, az érkezés és a távozás a két végpont, de a lényeg az, ami közötte van, az ÉLET. Megpróbálni úgy élni, hogy ne maradjanak elvarratlan szálak, meg nem beszélt sérelmek.
A film kérdéseket vetett fel,alapigazságokat nem is várhattunk el tõle.Inkább gondolatokat ébresztett, és figyelmeztetett: addig, amíg nem késõ.
Én csak azon csodálkozom, hogy természettudósok hisznek egy felsõbbrendû létezésében, hogy az élet törvényei logikusabbak annál, mint hogy egy magasabb rendû elme ne játszott volna közre.
Nagyon meghatott Hajnalka története: életteli, nyugodt, megbékélt,szép arcú ember - nem ilyennek képzelnénk azt, aki a halál elõszobájában áll.Kegy-e, aki nem hirtelen megy el, hanem el tudja rendezni sorait idõben?
Szegény anyukám megígérte, hogy üzen mindenképpen onnan,ha átmegy, mi van ott. De nem tartotta meg az ígéretét....:(
A téma valóban hiánypótló, a kérdezõ sajtómunkástól ellenben
sajnos nem várhattunk többet. Õt már ismerhetjük az újságírói
etikát elég érdekesen értelmezõ Biszku-riportból, és az annak
ellentételezéséül jutalomjátékként megkapott mûsorfolyamból...
Ezekben már megmérettetett és könnyûnek találtatott... :/
Alapvetõen tetszett.
Voltak keményen megrázó részek benne....
SPOILER
pl. a korábban abortuszt végzõ orvos vallomása önmagáról, a jelenlegi véleménye korábbi tetteirõl
SPOILER VÉGE
szörnyen irritálónak találtam, ahogy a kérdezõ csaj fülig érõ vigyorral tette fel a kérdéseit halálról, abortuszról, szeretteink elvesztésérõl, stb... :-(
ez feledtetni tudta azt a megkoreografálást, ahogy a színes és fekete-fehér képeket váltogatták
ezektõl eltekintve sikerült egy olyan filmet készíteniük, ami a maga nemében unikum, hiánypótló és nagy szükség volt rá
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások