Az addig magyar mintákat követő színtiszta cigány falu felvállalja cigány voltát, és megpróbálja megteremteni függetlenségét, intézményi önállóságát. Korábban egy három községet magába foglaló körjegyzőség tagja volt, gyerekei pedig egy öt falu által fenntartott központi iskolába jártak.
Van-e joga és lehetősége ma Magyarországon egy duplán hátrányos helyzetű - hiszen egyszerre cigány és falusi - közösségnek arra, hogy a saját életét emberi méltóságban élje? Van-e különbség e tekintetben a vidéken élő cigányok és magyarok között?
Hozzászólások