Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Angyalok háborúja

The Prophecy
amerikai horror, 98 perc, 1995

Értékelés:

56 szavazatból
Szerinted?
123 hozzászólás
+ 2 kép
+ 4 kép

Értékelés:

56 szavazatból
Szerinted?
123 hozzászólás
Néhány angyalt rettenetes féltékenység gyötör amiatt, hogy Isten az embereknek adott lelket, nekik pedig nem. Fellázadnak hát az Úr ellen, és hadsereget szerveznek egy újabb égi csatához. A lázadókat Gábriel (Christopher Walken) vezeti, akinek a harchoz egy gyilkos vezér lelkére van szüksége. Simon (Eric Stoltz) a jó oldalt képviseli, és tisztában van azzal, hogy meg kell akadályoznia ezt a szörnyű összecsapást, ezért a halott tábornok lelkét egy kislány testébe rejti. Mindeközben egy papi múlttal rendelkező nyomozó (Elias Koteas) is belekeveredik az ügybe.
Gábriel megöli Simont, és mindenkin átgázol, hogy véghezvigye szándékát, ám az utolsó pillanatban Lucifer (Viggo Mortensen) közbelép.
Forgalmazó: Flamex

Stáblista

Szereplők

Christopher Walken profilképe Christopher Walken
Gábriel angyal
Eric Stoltz profilképe Eric Stoltz
Simon
Elias Koteas profilképe Elias Koteas
Thomas Daggett
Viggo Mortensen profilképe Viggo Mortensen
Lucifer
Virginia Madsen profilképe Virginia Madsen
Catherine
Emily Conforto
Sandra
Amanda Plummer profilképe Amanda Plummer
Rachael

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
5/10
tonijani@gmail.hu 2020 dec. 31. - 15:20:24 5/10
Nagyon unalmas volt. Rendkívül gyenge színészi alakítások (talán Christopher Walken kivételével), harmatgyenge sztori tele logikátlanságokkal. Nagyon nagy jóindulattal 5/10 .
Válasz
offtopic
kettyo 2020 nov. 01. - 15:16:25
Gyerekek, mi ez a durva offolás??? Az egész első oldalon alig van hozzászólás, ami a filmhez kapcsolódik...
Válasz
cellasto 2014 nov. 04. - 11:14:45
akkor én csak ennyit mondhatok:

walken miatt már érdemes megnézni mindegyik részét :)
nem klasszikus értelembe vett horror,de azért megállja a helyét :)
Válasz
boom47 2014 márc. 07. - 22:52:22
HA:
erõszakos = egyenes, õszinte, nyílt
szûklátókörû = nem hisz el mindent bemondásra
nem akarod meghallani amit mondanak neked = gondolkodsz

akkor azt hiszem twillight pártján vagyok.
Válasz
offtopic
twillight 2011 jan. 20. - 09:48:57
Értsd: azt mdod, a TE istened semmilyen módon nem bizonyítható, nem volt bizonyítható, és nem lesz bizonyítható. Kérdsem én, akkor mi alapján állítod hogy egyáltalán létezik?
A válasz hogy nincs rá alapod. Akkor viszont föl sem merül a kérdés.

A "hit"-nek amúgy vagy 3 definícióját is elkülömnítik, korántsem olyan egyszerû az a definíció.
Az elsõ az olyan mindennapi saját megfigyelésekkel kapcsolatos, mint a gravitáció (azt hisszük, hogy igen, minden "'le" fog esni), vagy hogy a világ nem tûnik el ha becsukjuk a szemünket.
A második a "megbízható forrás"-sal kapcsolatos, azaz ha X forrás eddig legalább túlnyomó többségben igaznak bizonyult, akkor bármit állít legközelebb, azt igaznak fogadjuk el (míg be nem bizonyosodik az ellenkezõje). Erre jó példa pl. a szakkönyvek, szakemberek esete.
A harmadik a "vallásos hit" kategóriája, amikor a) semmi alapod nincs a feltételezés megtételére b) a bizonyítékok ellene mutatnak a feltételezésnek. Ebbõl belátható hogy a vallásos hit nagyon könnyen káros, és legjobb esetben is flösleges, értelmetlen, irracionális.
Válasz
Shaba 2011 jan. 20. - 01:18:45
A vita õsi, míg megoldatlansága õseink hagyatéka. Nincs megoldás, mert almában kísérli meg felfedezni és bemutatni a körtét. Itt nem érvényesül a vállrándítás, hogy: na és, gyümölcs-gyümölcs.

Hogy mi a kereszténység, könyvtárakra rúgó szakirodalom foglalkozik ezzel. Hát aztán? Közelebb vinne ez akár csak egy iótával is a lényeghez? Ha definiáljuk? Ha másokkal lenyeletjük a magunk definícióit?

A Biblia ismerete még nem Isten ismerete. A sátán a mindenségben nem ellenpólus, tehát Isten ismeretében az sem lendít elõre, ha konkretizáljuk a gonoszt, és ellenpontba hajlítva következtetünk aztán belõle a jóra.

A gonosz hiánya még nem jóság. Vajon a jóság hiánya gonoszság?

Aki Istent megragadni vágyik, és erre logikai vagy épp természettudományos eszközöket, válaszokat venne igénybe, a puszta levegõt markolja. A tudás és a hit tartománya között húzódó határvonal nem átjárható. Egymásnak idegen szférák. Ami okadatolt, tényszerû tudás, már nem lehet hit. A hit definíciója ugyanis – paradox módon, látszólagosan ellentmondva a célzott tárgykörnek – nagyon is egzakt: a hit a semmi más módon nem érzékelhetõ dolgok, más úton meg nem szerezhetõ tapasztalatok birodalma.

A tudásom nem a hitem. Vajon a becsületem azonos mások rólam alkotott véleményével? Élére állítva a dilemmát, ad absurdum: van egyáltalán köze hozzá?

Istenre nézve nincsenek használható képletek, újrahasznosítható élmények, kísérleti vagy épp analitikai paradigmák. Ha emberi természetbe zsúfolható karakterrõl szólunk, akkor már nem szólhatunk Istenrõl, mert Isten nem ember. A nyelv (és a nyelvek legtöbbje) ezért használ rá értelmileg is más fogalmat, ezért különbözteti meg.

Hogy ki hisz s ki nem, és ha igen, akkor pontosan kiben-miben is, az egyéni szociális probléma vagy sajátosság. Magánügy. Istent a rá vonatkozó hit alaptézisnek veszi, kiindulópontnak, így aztán létének akár csak teoretikus kiiktatásával is az egész felépítmény dugába dõl, és a magyarázatok önnön értelmetlenségükbe fulladnak. Mikor a hit mezején kóválygunk, Isten nem megkerülhetõ. Ha pedig Istennel mint faktummal számolunk, akkor már az ember sem kerülhetõ meg.

Isten önmagának nem tesz fel kérdéseket.

Át lehet nyálazni bizonyos szent iratokat, régmúlt korok és népek hagyatékaként maradtak ránk ilyenek szép számmal. Hogy most épp kanonizáltak-e vagy csak apokrif mûvek, másodlagos szempont. Amirõl vallanak, a lényeg. Amirõl nem szólnak, a titok. Ami kérdést meg sem fogalmaznak, az méltó csak továbbgondolásra. A szájbarágás sehova nem vezet, legkevésbé Istenhez.

Használható szavaink, fogalmaink tárháza e téren édeskevés, érzékeink elégtelenek, s idõnk is oly könnyen és gyorsan múló. Fogyatékosságaink ránk vallanak, nem Istenre, ha ugyan kutatjuk. Keserû lemondásunk, lázongásunk vagy e téren elszenvedett sorozatos kudarcunk nem szorítja Õt sem skatulyába, sem satuba. Ha Õt tekintjük, sem elégedettségre, sem pánikra nincs különösebb okunk. Amit a világból megtudhatunk, magunkévá tesszük, amit meg hinni akarunk, részévé leszünk annak. Gondolataink ránk vallanak, még ha Istent célozzák is.

Életünk értéke – ha isteni eredetû, ha más folyamat eredménye – nem mások ilyen vagy amolyan válaszaiban rejlik. Kétes értelmet adna annak, ha így lenne. Jóval inkább a bennünk felmerülõ, megfogalmazódó, majd fel is tett kérdésekben van.

És ezek egy része vonatkozhat akár... Istenre is. Mindegy: hisz' mindenképpen emberi szó.
Válasz
2/10
ariskerase 2011 jan. 19. - 23:41:48 2/10
Elég gyenge film.
Válasz
offtopic
Thousand Lakes 2010 dec. 21. - 02:32:06
Nem, azt dönts el, hogy szerinted e világiak vagy nem.
Válasz
offtopic
Thousand Lakes 2010 dec. 21. - 02:30:50 Előzmény twillight
"Itt és most közlöm neked utoljára hogy kinyírja az egész emberi fajt, mert olyan mint a drogos aki azt hiszi tud repülni."

Te írtad. Én inkább nem ragozom tovább. Esetleg parancsolj rá Anditosra, hogy ne csemegézgessen innen-onnan, ne mixelje a különféle hiedelmeket.
Válasz
twillight 2010 dec. 20. - 09:46:57
Még mindíg nem érted látom:
"Az addig oké, hogy el kellene hinnie az egészet, de van, aki mégsem hiszi el, mert tojik rá" - akkor vagy tojjon az egészre, vagy itt és most közlöm neked utoljára hogy kinyírja az egész emberi fajt, mert olyan mint a drogos aki azt hiszi tud repülni.
Válasz
Összes hozzászólás