A villámlás

Bakancslistához adom
Blitzgewitter - Himmel unter Strom
osztrák ismeretterjesztő film, 50 perc, 2010

Értékelés:

5 szavazatból
Szerinted?

A légkörben zajló elektromos jelenségek kutatása a modern tudományok egyik legizgalmasabb területe. A nagysebességű kameráknak hála egy, a valóságban pár tized másodperces villámról akár több száz értékes kép is készülhet. A modern villámkutatás korszaka mintegy négy évtizeddel ezelőtt kezdődött.
1969-ben a második holdmisszióra induló Apollo 12 esete erős lökést adott a villámkutatásnak. A nagy napon heves viharok tomboltak Floridában. Harminchat másodperccel a kilövés után két egymást követő villámcsapás rövidre zárta az űrhajó elektronikus rendszerét, kis híján katasztrófát előidézve ezzel.
Martin Uman, a nemzetközi villámkutatás úttörője. Florida szívében található erdei tisztás az ő birodalma. Az évtizedek során csapatával villámok sokaságát fogták be, hogy részletesen kielemezhessék őket.
A villanás sebessége elérheti a szinte elképzelhetetlen félmilliárd kilométer per órát is. Az emberi szem képtelen érzékelni a részleteket. A fényes villanás és az azt követő villámlás a természet erejének leglenyűgözőbb megnyilvánulása.
Léteznek más, túlviláginak tűnő fényjelenségek is, amiket az elmúlt évek során rögzítettek először. Ilyenek például a hatalmas fény-szökőkutak, az úgynevezett blue-jetek. Az elfek lemezszerű, vízszintes villanások. Száz kilométeres magasságban születnek, az átmérőjük pedig a négyszáz kilométert is elérheti. A sprite-okról nagyon kevés jó minőségű kép készült. A sprite tündért jelentk. Úgy néznek ki, mintha tündérek táncolnának az éjszakai viharfelhők felett.

Stáblista:

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
1/10
Director7 2014 jan. 02. - 17:34:11 1/10
Komolyan nem értem, hogy egy egzakt tudományról miért kell még mindig ennyi butaságot összehordani. Bár messze a legpontosabb film, de még így sem éri el az általános iskolai fizikaoktatás színvonalát sem, tele van hatalmas butaságokkal! Az elõkisülési csatorna kialakulása NEM A VILLÁM! Mégis végig annak tekintették a filmben. A villám 12-20 mikroszekundum alatt megy végbe, ahhoz a másodpercenként párezer képet készítõ kamerák elégtelenek, hiszen 1 millió kép kellene 1 másodperc alatt... éppen ezért ezt másképp mérik, nem vizuálisan. De ez csak 1 dolog a sok tévedésbõl, amit ebben a filmben is összemeséltek. A BME-n már 15 éve figyelmeztettek arra, hogy a média nagyon sok butaságot hord össze... és az ebben a filmben is látható tévedések már akkor ismertek voltak. Úgy látszik, a helyzet nem akar javulni... lehet, hogy azért, mert a valóság egyáltalán nem annyira izgalmas, mint amit várnak az emberek. Abban az értelemben nem, de ha csak belegondolunk, hogy mi védelem kell akár csak egy mobiltelefonnak, hogy túléljen egy zivatart... nagyon érdekes és komoly tudomány ez.