A mozigépész hazaindul a régi, üres moziból, ahol sok-sok évig dolgozott. Levetítette az utolsó filmjét is. Ahogy sötét sikátorokon halad keresztül, rejtélyes látomások tanúi leszünk, melyek látszólag eddigi életének kivetülései: régi szerelmek jelennek meg, képek, melyek a falakra és az üres ablakokra vetülnek. Szergej Rahmanyinov "A holtak szigete" drámai zenéje festi alá a filmet, mely az emlékekről és a személyes szenvedésről szól.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások