A MAGYAR FILM MÚLTJA ÉS JÖVŐJE egy, a Magyar Filmintézet munkáját segítő alapítvány neve. Az alapítvány már jóval a mozi századik születésnapja előtt is a filmek megmentésével foglalkozott. Mit kell menteni egy filmen? Amióta több mint 100 évvel ezelőtt elindult hódító útjára a huszadik század művészete, a film, különböző technikákkal rögzítették filmszalagra. És ahány film, annyi önálló életű filmszalag. Mert bizony függ egy film anyagának a minősége az előhívástól, a tárolástól, és nem is gondolnánk mi, nézők, hogy még mi mindentől. És ha ez az anyag bármi miatt (vetítés során, háborús viszontagságok okán, stb.) megrongálódik, legyen az a világ legjobb mozija, hiányosan, karcosan, rossz színekkel, hangkiesésekkel, recsegve-ropogva nem okoz akkora élvezetet, mint épen, "egészségesen", vadonatúj állapotban. Minisorozatunkban néhány (részben vagy teljesen) felújított filmet fogunk majd Önöknek bemutatni, s ennek kapcsán elárulunk Önöknek a felújítási, "megifjítási" munka kulisszatitkaiból egyet s mást. A sorozat házigazdája a 100 éves a mozi révén is közkedvelt Szabó István, Oscar-díjas filmrendező lesz. Igazi ínyencségeket láthatnak 1918-ból, 1921-ből, 1935-ből és 1942-ből. És mindegyikhez hallhatnak egy-egy igaz mesét arról, kiknek és miért köszönhetjük, hogy ezek a filmek megvannak, s hogy ilyenek, amilyennek Önök most láthatják...