Ez egy nagyon kellemes összebújós szerelmes film. Két fiatalról szól, akik szerelmesek lesznek, szokás szerint szakítanak, aztán talán megint összejönnek és végül mindenki megtalálja a boldogságát. Az amerikai filmek kellemes hangulatát hozzák. Azt a bájos, érzelemgazdag, lassú lefolyású történetet, amikor a rendező szépen végigkísér minket a történeten, mint a velencei hajós a Canal Granden. Élvezzük a látványt és a lágy ringatózást. Sikerült többször is belealudni. Ez azért lehet, mert kevés a filmben a párbeszéd. Sok a csendes beállítás, ahol az eseményeket a nézőnek a rendező inkább bemutatja, mint elmeséli. Azért tetszett a történet, mert bármelyikünkkel megtörténhet, főleg a mai gazdasági környezetben. Szépen bemutatja, hogy kit hogy érint meg a válság. Hogy próbálja meg a feleség egyben tartani a családot, a saját életét és a közös jövőt.
Maga a film elemeiben nagyon hasonlít az Alkonyat filmekre. Ott is hasonló a történet mesélése, ott is szépen lassan jönnek össze a főszereplők és végig kísérjük életük egy szakaszát. A lényeges különbség, hogy az Alkonyat filmekben sok az akció és karizmatikusabbak a szereplők, több a látványos feszültség és a dráma.
Akciófilm rajongók kerüljék nagy ívben, ez egy romantikus film.