Jennifer Lopez, a világszerte ismert szupersztár bensőséges dokumentumfilmben mesél sokrétű karrierjéről és a stresszről, amelyet az állandó reflektorfény jelent.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A megkeseredett és csalódott - ugyan akkor ismert embereket lehet a leghatékonyabban felhasználni mások elleni kampányra. A recept: keresni egy keserű embert aki tud hatni mások érzékeire és érzelmeire, és be kell állítani áldozatnak. Ez már öreg trükk. Jennifer Lopez szorgalmát a munkájába nem kell fitogtatni, mert nyilván rengeteg erőfeszítés lehet minden show-ja mögött, hisz ennek él. Mellesleg szomorú dolog lehet állandóan emberi elismerésekért ácsingózni... de nyilván ezért csakis mások a hibásak... Azt mondja hozzá szeretne tenni ahhoz, hogy a világ jobb legyen. Viszont hogyan tud jót hozzá tenni, mikor az értékrendje a feje tetején áll - kezdve a férfi tagok nyilvánvaló megvetését a családjában. Az a helyzet, hogy a magánéletet nem lehet elválasztani a munkától, gyakorlatilag semmitől sem, hiszen minden ember a magánéletében az AKI. Mást, többet a színpadon sem tud átadni, csak azt, aki ő maga. A magánéle egyáltalán nem példamutató. Persze ezt is ráfoghatja a férfiakra...
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások