Hosszú betegség után, 88 éves korában meghalt Donald Sutherland, aki olyan filmekben nyújtott feledhetetlen alakítást, mint az Átlagemberek vagy A piszkos tizenkettő.
A Nincs, aki megmentsen szokatlan szemszögből mutatja meg, milyen az, ha az űrlények kolonizálni akarják a földi társadalmat.
88 éve született a színészlegenda Donald Sutherland, aki fénykorában egy igazi ikonnak számított, és aki a legnagyobb rendezőkkel dolgozhatott.
1976. december 17-én mutatták be az amerikai mozik a Barbra Streisand és Kris Kristofferson főszereplésével készült Csillag születik című filmet, ami egy 1954-es alkotás remake-je volt – ami egy 1937-es mű remake-je volt. 2018-ban pedig Lady Gagával és Bradley Cooperrel még egy újra készült. Ennek kapcsán összeszedtünk pár filmet, amit legalább ennyiszer vagy még ennél is többször dolgoztak fel.
Szegény Gabriel Byrne azt hitte, a Közönséges bűnözők róla szól, aztán jól meghalt, de Steven Seagalt is érte hasonló csalódás, máskor viszont a rendező lepi meg színészeit azzal, hogy egy társukat látványosan kiírja a filmből. Vigyázat, SPOILEREKKEL teli cikk!
Megszoktuk, hogy a főhős a legmeredekebb helyzetből is kivágja magát és megmenti a világot. De mi van akkor, ha a világot nem lehet megmenteni? Vagy nem is érdemes?
Woody Allen csetlő-botló kamurobot, Ralph Fiennes lecsúszott cyberpunk zsaru, űrlények gyilkolják és támasztják fel zombiként egy angliai kisváros lakóit, egy csehszlovák időutazó pedig meg akarja ölni Hitlert. Elfeledett gyöngyszemek, alulértékelt mesterművek a fantasztikum világából!
Mi van, ha titokzatos, az űrből érkező bioorganizmusok szép lassan átveszik felettünk az uralmat, szépen lemásolva mindenkit, majd megsemmisítve az eredeti példányt? Ez az alapvetése a kora legjobb remake-jének kinevezett horrornak.
Nem kell ahhoz vicsorgó, félig elrohadt élőhalottá válni ahhoz, hogy zombik legyünk, elég a teljes fegyelmezettség és egy jól működő terv a világ feletti hatalom átvételére.