Szeretem a lassú filmeket, de ez már túlzás. Egy unalmas élet unalmas pillanataiban kéne meglátni a szépséget, de ez önbecsapás. Annyira eseménytelen a film, hogy amikor a főhős elindít egy-egy jobb zenét, azt jutalomfalatként éljük meg. Viszont a zeneválasztás túl mesterkélt. Eleve fura, hogy a japánok (akik nem igazán beszèlnek angolul) ennyire átszellemülten dudorásznák az amcsi zenèket. A főhős az angol turistának még annyit sem tud elmagyarázni, hogyan sötétítheti el a wc üvegét (beszéd helyett megmutatja)... és akkor higgyem el, hogy átszellemülten hallgatja, hogy "just a perfect day".

Nekem semmi nem derült ki a múltjából Hirajamának.. Csak annyi hogy egyedül él, régi zenéket hallgat őskori technikával, elvégzi a munkáját aztán hazamegy a kis egyszerű otthonába, igazán senkivel se kommunikál, nem barátságtalan senkivel de nem is igazán nyitott a világra. Van családja, apja, testvére de mégse tartja velük a kapcsolatot. Él de valójában mintha nem is létezne. Az se derült ki számomra a filmből hogy boldog-e vagy sem. Olyan semleges volt végig az ő személye. Nem tudom miről akart szólni ez a film. De talán majd egyszer megértem. Hogy a boldogságot nem keresni, kergetni kell mert az ott van. Mindenben. Csak észre kell venni. Ehhez a filmhez meg azt gondolom felnőni. Nem való mindenkinek. Nem pontoznám le mert végeredményben tetszett. Szeretem az ilyen lassú filmeket, amiknek nincsenek nagy mondanivalói, nem bonyolultak, nem kell keresni a megoldást a végén, csak nézni meg hallgatni. Ez is olyan volt. (10 pont)

szép volt, jó volt, gyönyörűen fényképezve, fantasztikusan találó zenékkel és atmoszférával. A végére támadt valami hiányérzetem, még akkor is, ha "komorebi". Talán egy picit lehetett volna rövidebb egy-egy "mindennap", ezáltal fókuszáltabb is. Tokióban sosem jártam, de ez a film biztosan nem hozta meg a kedvem hozzá - természetesen ez nem kritika, csak észrevétel :) A hatás azonban vitathatatlan, sokáig fogok emlékezni rá.

uhh hát itt kemény dolgok vannak, remélem a pszichiátriai látogatás már megvolt... (bizonyos dupla nevű hozzászóló)

Dögunalmas vontatott drámának tűnő film, az elején azt hinné az ember, hogy egy ASMR videót néz. Aztán az első alomjelenetnel már sejthető, hogy nem egy hétköznapi filmmel van dolgunk. Zene csak az almoknal van, a többi a régimódi magnokazettakbol szól. A lényeg, hogy a faszi alapból egy lúzer, egy nőt sem tud osszekaparni pedig jobbnál jobb lehetőségei lennének: autós jelenet, vagy a parkban az elmebeteg kajalos nő, de pultos csaj is nyomult rà. De ha a kogazdag nővérenek is nyalizott volna, simán kikaparna onnan. De a másik fontos elem: Japánban egy wc pucolo jól keres és a faszinak arany élete volt (belvárosi dupla szintes ház, céges kocsi, szauna, multi, másnap új alkalmazott kérésre, este étteremben vacsora, stb). Szóval így csak 6 csillag mert utosebbet vártam a végére, a várt katarzis elmaradt.

Nem az a baj, hogy buta vagy, hanem, hogy nagydobra vered!

Synonyms are ok but it is different when somebody tries to look more than he is ( he says mozi instead of film as he wants to look special )

TC !
Rá kell pirítani azokra, akik úgy próbálják meg speciálisnak beállítani magukat, ennyi az összes tehetségük, hogy ők, másokat szolgai módon másolva, úgy mondják a filmet, hogy mozi !
Mondja továbbra is úgy a filmet, hogy mozi, jó hangosan, hogy mindenki hallja, aztán nézzen körül, hogy hallotta-e mindenki, hogy Ön úgy mondja a filmet, hogy mozi, mert Ön egy nagyon speciális valaki ám, már-már egyéniség, hiszen a többi nyálas, fülbevalós, tetovált coffos (copfos) fülbevalós fiúhoz hasonlóan úgy mondja a filmet, hogy mozi.
Mint a szomszéd, szakmunkásképzőt végzett Lacika, peckesen, fejét hátravetve vonult végig a főutcán, hogy ő rágózik ám, hagy lássa mindenki, hogy ő is milyen speciális, már-már egyéniség, hiszen rágózik, még ki is teszi időnként elől a két fogsora közé a rágót, hogy mindenki lássa, hogy ős speciális, már-már egyéniség, hiszen rágózik.
Nem olimpiai bajnok, vagy milliárdos, vagy Nobel-díjas, hiszen ahhoz ész, értelem, tehetség, szorgalom, kitartás kellene, ezeknek ő híján van, de majd ő is úgy mondja a filmet, hogy mozi, hogy lássa mindenki, hogy ő is speciális ám, a szerencsétlen lúzer.
A vers: a hölgy a versben NEM mozit néz, hanem filmet, de a vers az NEM próza, nem írhat akármit a költő, meg van kötve a keze, rím, szótagszám, stb., hogy nézne ki a vers úgy, hogy
"Mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki családjáért dolgozik;
veszekszenek, kié a torzsa,
és anyagi okokból csak a nagy lány engedheti meg magának, hogy elmenjen moziba megnézni egy filmet; ... " ?
Vagy: van az a dalocska, hogy
„Nem, nem nem, nem, nem, nem, nem megyünk mi innen el,
míg a gazda, házigazda furkósbottal ki nem ver.”
Ez se lehet úgy, hogy
Nem, nem nem, nem, nem, nem, nem megyünk mi innen el,
míg a gazda, házigazda egy arra alkalmas tárggyal minket távozásra nem ösztökél ebből a lakóegységből.
Hát magának ehhez tudományos értekezést kell olvasgatnia, hogy megállapítsa, hogy a Corvin az egy mozi, vagy egy film ???????
Hát magának ehhez tudományos értekezést kell olvasgatnia, hogy megállapítsa, hogy a Titus az egy mozi, vagy egy film ???????
Oláh Árpád, volt nyelvtanár ( főiskola, Eger, egyetem, Debrecen)
( azzal mi a gond, hogy volt nyelvtanár ? ? ? ? )
Valamint:
Volt nyelvtanárként tudom, hogy a nyelv változik, főnevesült melléknév, szófaji átcsapás, átvétel jelentésmódosulással, stb., de ez NEM jelentheti azt, hogy ha egy szellemi fogyatékos elkezdi a tésztaszűrőt filctollnak mondani, akkor én is BIRKA MÓDRA filctollnak mondom a tésztaszűrőt, hogy mutassam, hogy én is benne vagyok ám a főáramban, én is közétek tartozom, „trendi” vagyok ! ! ! !
Hallotta mindenki, én is mozinak mondtam a filmet, mostmár elfogadtok, megfeleltem az elvárásoknak?
A mozifilm az NEM mozi, hanem film !
Van szavunk a filmre: film !
A Corvin az mi, az egy film? Megnéztem a moziban egy mozit ? ? ? ? ?? ? ?
NYÁLAS, gusztustalan dolog mozinak mondani a filmet !
Kinek képzeli magát, aki mozinak mondja a filmet? Rambónak képzeli magát, mert ő úgy mondja a filmet, hogy mozi??
Szánalmas, hogy aki se olimpiai bajnok sportoló nem lett, se milliárdos üzletember, se Nobel-díjas tudós (mérhető dolgok), de szeretne ő is speciálisnak mutatkozni, megállapítja magáról, hogy ő is speciális, már-már egyéniség, és ezt úgy tervezi megvalósítani, hogy a copfos, fülbevalós fiúkhoz hasonlóan majd ő is jól mozinak mondja a filmet.
Aki a csorda után megy, az sz-ros füvet legel!
Üdvözlettel O. Árpád, volt nyelvtanár

Volt nyelvtanárként tudom, hogy a nyelv változik, főnevesült melléknév, szófaji átcsapás, átvétel jelentésmódosulással, stb., de ez NEM jelentheti azt, hogy ha egy szellemi fogyatékos elkezdi a tésztaszűrőt filctollnak mondani, akkor én is BIRKA MÓDRA filctollnak mondom a tésztaszűrőt, hogy mutassam, hogy én is benne vagyok ám a főáramban, én is közétek tartozom, „trendi” vagyok ! ! ! !
Hallotta mindenki, én is mozinak mondtam a filmet, mostmár elfogadtok, megfeleltem az elvárásoknak?
A mozifilm az NEM mozi, hanem film !
Van szavunk a filmre: film !
A Corvin az mi, az egy film? Megnéztem a moziban egy mozit ? ? ? ? ?? ? ?
NYÁLAS, gusztustalan dolog mozinak mondani a filmet !
Kinek képzeli magát, aki mozinak mondja a filmet? Rambónak képzeli magát, mert ő úgy mondja a filmet, hogy mozi??
Szánalmas, hogy aki se olimpiai bajnok sportoló nem lett, se milliárdos üzletember, se Nobel-díjas tudós (mérhető dolgok), de szeretne ő is speciálisnak mutatkozni, megállapítja magáról, hogy ő is speciális, már-már egyéniség, és ezt úgy tervezi megvalósítani, hogy a copfos, fülbevalós fiúkhoz hasonlóan majd ő is jól mozinak mondja a filmet.
Aki a csorda után megy, az sz-ros füvet legel!
Üdvözlettel O. Árpád, volt nyelvtanár

Hát eltűnt az előző kommentem...mindegy, nekifutok: fáradtan ültem be. Erre a mozira nem jó fáradtan beülni, de ismerjük Wenders-t, a várakozás is nagy volt. És azt is kaptam, amire vágytam, embernek lenni alapvetően jó dolog, ezt éreztem a moziban. (9-en gondolkoztam, de azt a fáradtságom kapta volna, nem a film...)

Érdekes olvasni, hogy milyen sokan vannak, akik nem igénylik a cselekményt egy filmnél.

Zen à la Wenders.
(full relax)

Japánban játszódik, és végig jó volt, nagyon jó!

Ha nem Japánban játszódna, én - bevallom - untam volna. Így részben dokumentarista jelleggel néztem. Értem a minimalizmust, az életigenlést, a részletek gyönyörét, a heves érzelmektől való távolmaradás okán kialakított napi rutin biztoságába menekülést. Értem a filmet, de kevéssé hatott rám. Viszont tök jó volt látni a japán hétköznapokat.