Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Kossuthkifli

Spoiler
4/10
Kábel Ábel 2015 ápr. 10. - 08:58:29 4/10
(330/470)
Plusz a botrányos szereplõválogatás. Koncz Gábor 58 évesen játszotta el Csülök szerepét. Totálisan hiteltelen volt.
Válasz
Mara60 2015 ápr. 10. - 07:03:08
(329/470)
A három testõr eleve rossz választás volt, mivel alapból rettentõ költséges történet. Így az elsõ, ami lerí lóra, az a pénztelenség.
Aztán elkövették ugyanazt a hibát, amit Rudolf Péter. Vagyis elmesélték a poénokat, ahelyett, hogy megelevenítették volna. Hozzátenném, hogy azért RP ebben többet próbálkozott, csak nem minden esetben sikerrel.
Abban teljesen egyetértünk, hogy egy jó vígjátékot csakis kellõ komolysággal lehet megcsinálni. Nem az a lényeg, hogy a színészek menet közben jól szórakoztak-e, hanem hogy a nézõ mennyire találja a végeredményt mulatságosnak. Márpedig csakis akkor, ha a készítõk komolyan veszik magukat.
Viszont abban nem értek egyet, hogy Rejtõ humorát ne tudnák átérezni más nemzetek. Amilyen könnyen mi megértjük Svejket vagy Tevjét, õk is ugyanolyan könnyen azonosulnak Vanek úrral.
Válasz
10/10
gézakód 2015 ápr. 09. - 22:47:09 10/10
(328/470)
Mindhárom nagyon gyenge, de a Bujtor rendezés nálam a nézhetetlen kategória.
Azt hiszem ha valaki Rejtõbõl akar filmet készíteni, nagyon nem szabad úgy hozzáállni, hogy "csinálunk egy vígjátékot"!
Rejtõt nagyon komolyan véve, mintha a rendezõ elhinné, hogy valós a történet. S akkor átütne a valódinak álcázott történeten a "rejtõiség". S hozzá mindaz amit említettél. Meg pénz, pénz, pénz. S akár világsiker is lehetne. Szerintem.
Válasz
olahmiki1959 2015 ápr. 09. - 21:22:14
(327/470)
Rejtõ nagyon nehéz kérdés.
Nagyon sokféle réteg van az írásaiban, a kalandok, a bunyók karikírozásig eltúlzott leírásai, a pesti humor, amit egy külföldi ember soha nem fog igazán megérteni, aki csak a külsõségeket látja, a kisember, a csóró mindent átvészelése, talpon maradása a legzûrzavarosabb idõkben, a jég hátán is megélés, és talán a legfontosabb, a nyelvi humor, a fordított világlátás, ami a tragikusban is észreveszi a groteszket, a röhögtetõt, és amely humor utolérhetetlenül sziporkázik, és sokszor csak Karinthyéhoz mérhetõ.

Mit tud, mit tudhat errõl "A Karib-tenger kalózai" stábja?
Semmit.
Rejtõ könyveinek a megértéséhez elengedhetetlenül szükséges a XX. századi magyar történelem, a magyar lélek, a páratlan magyar humor ismerete, szeretete, belülrõl fakadó átérzése.

Nem véletlen, hogy eddig egyetlen Rejtõ-feldolgozás sem sikerült, - még az általad említett Meztelen diplomata sem, mert hiába humoros és jó, semmi köze az eredeti regényhez, (Vesztegzár a Grand Hotelben), - hogy a szegény Bujtor István által rendezett "A három testõr Afrikában"-ról már ne is beszéljek, mert ami úgy volt katasztrófa, ahogy volt.
Rejtõ egész életmûvét ismerem, európai stábbal, európai színészekkel lehetne csak jól megfilmesíteni a könyveit, amerikaiakat lehetõleg a közelbe sem engedni, vagy csak nagyon óvatosan, franciák, németek, magyarok, csehek, lengyelek, spanyolok lehetnének a szereplõk - ahogyan a könyveiben is mindig egy elképesztõen szedett-vedett társaság van, jó dramaturgiáéval, természetes, emberi, mégis hihetetlenül groteszk párbeszédekkel, jelmezekkel, emberi sorsokkal, háttérrel, és - bármilyen meglepõ, - nagyon magas színvonalú színészi játékkal!
Ha ezek közül bármelyik is hiányozna, el sem kellene kezdeni a forgatást...

Rejtõbe eddig kivétel nélkül mindenkinek beletört a bicskája, - nem véletlenül...:)
Válasz
Mara60 2015 ápr. 09. - 15:44:17
(326/470)
Annyira unom, hogy mindig Rejtõt hozzák fel kifogásnak arra, hogy a nyelvi humort nem lehet átültetni képire. Már hogyne lehetne. Hiszen a Vesztegzár a Grand Hotelben (avagy a Meztelen diplomata) ötven év távlatából is nagyon vicces kis film.
De ugyanez a helyzet Mikszáth humorával is, ami teljesen átjön például a Szent Péter esernyõje jelenetein.
Mert a film voltaképpen képírás. Vizuális eszközökkel akár egyetlen jelenetbe bele lehet zsúfolni egy egész fejezetet. Egy jó színész csupán egy gesztussal képes egy karaktert megfesteni.

Mikor elõször láttam a Karib tenger kalózait egészen megdöbbentett mennyire "rejtõs". A karakterei, a történetvezetése, a humora, még az egyes poénok is. A film nézése közben folyton az járt az eszemben, hogy a készítõknek el kéne küldeni a Piszkos Fredd a kapitányt. Micsoda szenzációs filmet tudnának rendezni belõle.
Válasz
4/10
Kábel Ábel 2015 ápr. 09. - 09:24:46 4/10
(325/470)
Én A Gyûrûk Urával voltam így, hogy az elsõ rész megnézése után olvastam el a teljes sorozatot. Az elsõ rész nagyon tetszik filmben is, viszont a többi már nem annyira.
Nálad hogy van ez a Kossuthkiflivel?
Válasz
4/10
Kábel Ábel 2015 ápr. 09. - 09:20:02 4/10 Előzmény Anna.C.
(324/470)
Szuper a Darálós link, köszönöm!

Igen, Rudolf Péter volt az elején Lekvár, aztán Józsa Imre váltotta. Szombaton 13.15-kor ment a Petõfin 15 éven keresztül. Valahol a szüleimnél magnókazettákon még meglehet 1-2 rész felvéve :-)

Számtalan azóta híressé vált, vagy már akkor is híres színész és alapszinkronhang szerepelt benne: Béres Ilona, Götz Anna, Csonka András, Kökényessy Ági, Õze Áron, Bertalan Ágnes

"Az érettségizõ osztályból öt központi figura sorsát követjük: a szép és rendkívül intelligens Kingáét (Kökényessy Ági), aki önerejébõl és tehetségének köszönhetõen fényes karriert csinált. Erikáét, aki nõi vonzásának és szerencséjének köszönhetõen vitte valamire elrontott házassága, egy szörnyû baleset és egyéb megpróbáltatások után. Az álmokat kergetõ Andrásét, aki nehezen érettségizett le, és sok csalódás, vergõdés után, de mégis helyet talált az életben. Zotyáét (Csonka András), aki szintén kínlódva érettségizett, és hol tisztességes, hol tisztességtelen tettek, helyzetek, megoldások után szolid biztonságot teremtett magának és családjának. Sotóét, aki szintén ragyogó tehetség volt, történésznek készült, diplomázott, és bizonytalankodó, mindent túlbonyolító jelleme ellenére eredményes kisvállalkozó lett."
Válasz
4427 2015 ápr. 09. - 09:12:40
(323/470)
Ha van könyv is meg film is, akkor - óhatatlanul - összeveted. Nincs ezzel semmi baj. Még ha két, teljesen különbözõ mûfajról is van szó.
Válasz
4427 2015 ápr. 09. - 09:09:36
(322/470)
Én az elsõ rész után vettem meg Fehér Béla könyvét. (Akit, egyébként is nagyon kedvelek.)
És a könyv olvasásakor a film figurái jelennek meg elõttem. (Nem lehet olyan rossz ez a film!:)
Válasz
4427 2015 ápr. 09. - 09:06:51
(321/470)
Korrekt, jó kritikákat olvashattunk a Magyar Narancsban, az ÉS-ben, a magyar filmes portálon (film.hu) is.
Korábban már megadtam ezek netes elérhetõségét, az ÉS kivételével (mert ez utóbbi csak az újságosoknál, ill. könyvtárakban érhetõ el.)
Válasz
4/10
Kábel Ábel 2015 ápr. 09. - 09:04:39 4/10
(320/470)
A lényeget a feldolgozásoknál én, mondjuk így, a "rövidítés mûvészetében" látom. Egy, akár több hétig olvasott regénybõl hogyan lehet filmet, színházi elõadást, képregényt stb. csinálni úgy, hogy visszaadd az eredeti mû hangulatát, cselekményének fõbb mozzanatait. És mindezt sokkal kisebb terjedelemben. Legfeljebb pár órában, vagy a példánál maradva, néhány tíz képregényoldalon. Nagyon nehéz feladat, hogy merj bátran hozzányúlni az alapanyaghoz és ne vessz el a történet részleteiben.

A megfilmesítések értékelésénél érdekes szempont lehet, hogy a filmet láttad-e elõször, vagy a könyvet olvastad. Saját élményeimet végiggondolva szinte minden variációra találtam példát.
Ami biztos, ha a filmmel találkoztam elõször, akkor ennek a képi világ jelent meg a könyv olvasásakor is.
Válasz
olahmiki1959 2015 ápr. 09. - 08:50:35
(319/470)
Szerintem Fáy Miklós maradjon a zenés darabok, az operák és a hangversenyek kritikáinál, ne akarjon mindenben véleményt nyilvánítani, mert csacsiságokat ír szakmányban...
Válasz
4/10
Kábel Ábel 2015 ápr. 09. - 08:36:24 4/10
(318/470)
Ráadásul a Népszabadság online-on jelent meg...
Válasz
10/10
eremit 2015 ápr. 09. - 07:20:16 10/10
(317/470)
Nekem tetszik. Nem vagyok egyedül: http://port.hu/article/35162
Válasz
Cordelia 2015 ápr. 08. - 21:11:11 Előzmény 4427
(316/470)
már kezdem magam leszoktatni a "jobb volt a regény, mint a film" mondatról, amit jó sok topikba marhán be is írtam. Ugyan miért kellene a rendezõnek vagy a forgatókönyvírónak ugyanazokat a meglátásokat tolmácsolni, amiket én vélek látni vagy érezni, miközben olvasok?

Csak azt nem értem, hogy akkor mitõl lettek jól megfilmesítve a Jókai, Mikszáth, Gárdonyi regények? Mégis számít a "hozott anyag", ahogy a nõgyógyászom mondta nemrég? Ha már bekerült a topikba a foci, jöhet a nõgyógyászat is. Egy receptet lehet variálni. Fõleg, ha sütirõl (Edmond Dantes-t idéztem) van szó.
Válasz
Cordelia 2015 ápr. 08. - 21:04:59 Előzmény Kábel Ábel
(315/470)
Ha ez így van (ne haragudj, ezt a részt kihagyhattam), akkor aki eddig Alföldi Róbertet bántotta, hasonlókért, most gyorsan szórjon egy marék hamut a fejére...
Válasz
Cordelia 2015 ápr. 08. - 21:03:02 Előzmény 4427
(314/470)
nem csoda. Kõszeg úgy ahogy van egy mûemlék.
Válasz
4427 2015 ápr. 08. - 14:26:15
(313/470)
Ki mire emlékezik. Én pl. Rudolf Péter elsõ színházi rendezésére, a zseniális Dühöngõ ifjúságra (Eszenyivel, Kaszás Attilával stb.).
Válasz
4427 2015 ápr. 08. - 14:24:21
(312/470)
"Bár, minden könyv jobb, mint a film :-)"
Ez ebben az esetben is igaz. A könyvben a nyelvi leleményeket élvezed. Megállsz, újra olvasod.
A filmben ha nem érted rögtön, csak bosszankodsz.
Válasz
4427 2015 ápr. 08. - 14:21:32
(311/470)
Igen. Bosszantó és érthetetlen.
Kösz a vidéki lapok linkjeit. Kõszeg egyébként is az egyik kedvenc városom. Kíváncsian várom a kõszegi jeleneteket.
Válasz