Nos, ha a film csak feleannyira megrázó, mint a könyv, - akkor jól csinálták.
A könyvtõl még mindig nem tértem magamhoz....

A filmet nem láttam még, de tegnap megvettem a könyvet, több, mint 400 oldal, és nem bírom letenni, már a nagyobbik fele meg van. Eszelõsen jó -és egyben ijesztõ - sztori....
Alig várom, hogy a filmet is megnézzem.
Ilyenkor tudom értékelni a "normális" életemet, a "normális" gyerekeimmel...

valakinek nincs meg a könyv????? ha igen elküldené nekem? címem: zsanett5@citromail.hu

...a kérdés nem az, hogy miért tesz ilyet egy srác, hanem az, hogy miért is ne tenné?

Szerintem sok kérdés fel sem merül a filmet nézõben, ha elolvassa a könyvet (elõtte).
Minden benne van és természetesen jobb a könyv, de így is érthetõ a film, csak felületesebb.

Kibas*ott durva egy film volt! :O Mondjuk az Elefántban már láttam iskola lövöldözést, de ez még azt is túlszárnyalta. Nem is tudom, hogy vajon mi húzódhat ennek a hátterében, hogy ilyen lesz egy gyerek 16 éves korára, hogy ezt a fejébe vegye. Tilda Swinton nagyon jól játszott benne, de Ezra Miller is igen elvetemült volt.

8/10

SPOILER

Kíváncsi lettem volna, hogy vajon hány embert ölt meg, de azt végképp nem értem, hogy a filmben is látszott, hogy jóban van az apjával, de akkor õt mért ölte meg? Tényleg ennyire elvetemült volt már a végére? :O

OFF
Egy gyerek nem csak azt tükrözi vissza amit a körülötte lévõktõl kap. Nézz csak meg az utcán vagy a környezetedben olyan anyákat akik üvöltenek a gyerekkel, nem türelmesek, nem beszélgetnek velük, a gyerek mégis kötõdik, szeret, és nyitott tud maradni..

Nagyon nincs igazad Zsófi. Egy gyerek nem születik szeretettel, csak azzal a képességgel, hogy tükrözze és visszaadja, megtanulja azt, amit a körülötte lévõktõl kap. És igen is vannak nehéz csecsemõk, akik ilyenek, és erre csak ráerõsít az anya viselkedése és szerepe, a köztük lévõ kapcsolat sokkal bonyolultabb ennél...

Elõször is szerintem mindenképp csak filmnézés után olvasgasson itt bárki is.

Amit már írtak elõttem a film nem hiteles. Ilyen 2-3-4 éves gyerek nincs. Minden gyerek éhezik a szeretetre, mert neki természetes hogy bizalmat szavaz és szereti a körülötte lévõket. Nagyon sok szeretetet ad egy gyerek fizikailag, verbálisan is, akkor is ha õ nem kap, mert mondjuk olyan szülõk nevelik...
Amikor beteg lesz Kevin(a meseolvasásnál) na akkor jön ki az igazi gyermeki lélek. Jobban tetszett volna ha a kamaszkort domborítja ki a film, mert akkora már jobban kialakul a személyiség. Olyan volt Kevin mint egy óvodás testben élõ gonosz felnõtt..

Szerintem kiemelkedõen jó volt. Elgondolkodtató valóban, amikor gyilkosokról, szadistákról hallunk, hogy amikor megszülettek, pont olyanok voltak mint bármelyik gyerek. Kiváló téma, jó megvalósítás. Nekem voltak hiányosságaim, én jobban kifejtettem volna az áldozatok sorsát, illetve bemutattam volna a srác iskolai elõéletét. No mindegy, nem én forgattam. :) A nõ nagyon jó színész. Teljesen hiteles volt. Nem ismertem eddig, de most már figyelni fogok a filmekre, amikben szerepel. Erõs 8-ast kap tõlem az alkotás.

Nagyon sok filmdrámát megnéztem már, de ritka hogy ennyire ne nyerje el a tetszésemet!!!
Ez nagyon nagyon rossz film, a hangulata is...a többi véleményemet nem is fejtem ki inkább.

undorító ez a film.

Tegnap láttam a filmet és mélyen elgondolkodtatott és felkavart. Még ma is a hatása alatt vagyok és ezért végig is olvastam a kommenteket (illetve van akit egy idõ után már nem), persze nem mindenkitõl várható el, hogy értelmezze, hiszen nem is látta, csak unatkozik és offol.
Nem akartam hosszan leírni mi az én értelmezésem, mert nem is sejtettem, hogy ennyire sokféleképpen lehet értelmezni ugyanazt a filmet, de most megteszem.

SPOILER
az anya nem szerette a gyermekét, már amikor terhes volt akkor sem, tök szépen ábrázolják a terhestornás résznél. Késõbb sem szerette, persze, hogy a gyermek folyton sírt, benne van az egyik jelenetben, hogy nem ringatja, nem öleli meg, hanem messze eltartja magától és aztán nem érti miért hagyja abba a sírást, amikor elveszi az apa és megöleli.

Hogy akkor miért vállalta? mert a társadalmunk olyan, hogy a nõ férjhez megy és aztán jön a baba és a nõ otthon marad a gyerek miatt (ha megengedhetik maguknak). Ez az elvárás és a nõ meg akar felelni ennek az elvárásnak, mert a férjét szereti. Tudja, hogy az is elvárás, hogy egy anyának szeretnie kell a gyerekét és meg is tesz mindent érte, de nem megy, mert a szeretetet nem lehet erõltetni, és persze ettõl bûntudata van.
Nem tud õszinte lenni a gyerekkel, késõbb az meg is mondja neki, hogy az volt az egyetlen õszinte cselekedete amikor a falhoz vágta, az volt az egyetlen pillanat amikor azt tette amit érzett. Ráadásul azon a ponton a hallgatásával fegyvert ad a gyerek kezébe, ha valamit el akar érni elég megérinteni a sebet. Innen nem nehéz odáig eljutni, hogy a gyermek felismerje képes arra, hogy manipulálja az anyját.

Az anya nem tud megfelelni az elvárásoknak, ettõl egyre kevésbé megy a szeretet, a gyermek pedig érzi és kialakul benne, hogy ha nem szeretsz én se szeretlek, amit aztán egyre jobban generálnak egymásban a ki nem mondott szavakkal.
Amikor a gyerek már nagyobb, eljön az, hogy ez a két ember nem nem szereti egymást, hanem gyûlöli, és képtelenek megbeszélni a dolgot. Ha üvöltöznének, összevesznének, verekednének, erõsen megbántanák egymást akkor még lenne rá esély, de a legrosszabb utat választják amit csak tehetnek, hallgatnak és egyre jobban mélyítik a gyûlöletet. Egyre kevésbé tudnak nyitni egymás felé, a közös programon is az anya egy csoport (a kövér emberek) ostorozásával próbál közelebb kerülni a gyerekhez.

A fiú korából kifolyólag még próbálkozik az õszinteséggel, be-beszólogat anyjának, provokálja, de feladja és késõbb már csak egyetlen cél vezérli: hogy megbüntesse az anyját. Ezért öli meg a húgát az apját és a fiatalokat is. Meg azért (amit ki is mond a filmben), hogy már rég elkapcsoltuk volna, ha csak jó lenne mértanból. Szerintem annál a mondatnál egyértelmûvé válik, hogy az igazi bûnös a társadalom.
Miután a fiú gyilkolt az anya még mindig nem képes arra, hogy megfogalmazza amit meg kéne fogalmaznia, ki mondja amit ki kéne mondani, hanem úgy viselkedik ami az elvárás: látogatja a fiát, pedig egy szót sem tudnak beszélni.
Közben pedig a dolog elveszti a jelentõségét, a fiút már nem érdekli az anyja, ezért nem is tudja/akarja megmondani, miért tette, megtörtént a bosszú és nem jött el az enyhülés, mint az általában lenni szokott.

És hogy mi volt elõbb a tyúk vagy a tojás? Az anya miatt lett gonosz a fiú, vagy a gonosz gyereket érezte meg az anya? Nos: egyik sem.
Az anya áldozat, mert meg akart felelni azoknak az elvárásoknak amiket társadalmunk kimondatlanul sugalmaz.
A fiú áldozat volt, mert szenvedett az anyai szeretet hiányától.
Az anya nem volt bûnös a gyilkosságok miatt, hiszen nem sejthette hova fajulhatnak a dolgok. Nem jutnak el az események idáig ha megszokott lenne kimondani a dolgokat, de nem az, én se írtam le az elején kinek a kommentjeit ugrottam át, csak utaltam rá... mert ilyen világban élünk, és ezért mind bûnösek vagyunk és mind áldozatok is.

SPOILER VÉGE

Ja és persze, hogy a film erõsen túloz, mert ha a fiú bosszúból elvett volna feleségül egy anyjának nem szimpatikus nõt és nyírnák egymás idegeit életük végig, akkor lehet nem ülünk be a moziba.