Olvastam a regény elsõ részét, és ugyanazt éreztem, mint most, hogy a fimet is megnéztem: ilyen sz*rt életemben nem tapasztaltam. Alig bírtam végigszenvedni. Végig azt vártam, hogy valami majd megmenti a filmet, de nem. Ugyanolyan trágya végig. Nulla sztori, nulla színészi játék, nulla karakterek, mínuszos párbeszédek, zéró következetesség.
Életem elsõ (és remélem utolsó) olyan filmje, amit kb. a felétõl úgy néztem, hogy közben a telefonon Pinterestet böngésztem.

Mikor kijött a film, nem érdekelt, akkora volt körülötte a hype, hogy élbõl figyelmen kívül hagytam.
Most megnéztem, mert valahogy beugrott.
Nos, mivel alapos vagyok, utána bele kellett olvasnom a könyv(ek)be is... Azt kell mondanom, hogy a film messze igényesebb a könyvnél, ami finoman szólva is gyatra... a legsilányabb ponyva, amit valaha olvastam, bár szerintem a fordítás sem használt neki... Vulgárisan és tömören: gyökér.
A filmet a férfi fõszereplõ menti meg, konkrétan az elsõ 10 percben... és a szép kivitelezés... A kifinomultan jóképû Jamie Dornan olyan jól adja a hozzá alapvetõen nem illõ karaktert, hogy ettõl izgalmas... egy szépfiú, aki pengeéles(nek tûnik) és tudható, hogy segítségre szorul, na ezt a nõk imádják, mármint, ha meg kell menteni a férfit :-D
És egyáltalán nem egyértelmû, hogy szeretni, sajnálni, vagy elítélni kell Mr. Grey-t... ez a téma alapvetõen sokkal összetettebb... Európai rendezõ, jó színészekkel csodát tudott volna mûvelni a soványka regénybõl... de így sem nézhetetlen. Az elsõ 10 perc (interjú) zseniális... és mindent sejteni lehet elõre belõle :-)
És nem véletlenül emlegetik benne Thomas Hardy-t és a regényét, a tisztaságban nagy erõ van...
Mint a legtöbb amerikai film, ez is felületes, idõnként nem reális, de a lélektani részét és az irodalmi kiindulópontot tekintve, a téma nem hülyeség...

Ja, és bocsi a terjedelmes kommentárért. Amikor írtam hogy nem szaporítom tovább a szót, utána még egyszer annyit írtam, mint elõtte. :D De úgy gondoltam, igazán fontosak a nézõpontjaim, és nem bírom elfogadni, hogy a hozzászólók nagy része ennyire nem érti a filmet. Egyáltalán nem arról szól, hogy hú de jó az ilyen elnyomó kapcsolat... Aki csak eddig jutott el, arra nem tudom, mit mondjak. Például ráuszítok egy vad, mókushadsereget. :P Csak viccelek.

Kedves hajnalboglárka! Nagyjából átfutottam a vitádat a többi egyénnel, és végig veled értettem egyet. Én a könyvet nem olvastam el, de a filmet megnéztem. Én is 24 éves nõ vagyok (te, talán már idõsebb), még nincs diplomám, de fizikusnak tanulok. Szóval az a meggyõzõdésem, hogy:
SPOILER
a legtöbb hozzászóló a film nõi fõszereplõjéhez hasonlóan naiv, és nagyon keveset tudnak az emberi lélektanról. Engem az apám 10-20 éves koromig szexuálisan zaklatott (nemi erõszakot kivéve), szóval van némi alapom ahhoz, hogy átérezzem, mi zajlott Christianben azok után, amit 4 éves koráig, illetve 15-21 éves koráig megélt. Tipikus tünet, hogy akit molesztálnak gyerekkorában, az mentségeket keres az elkövetõ tettére, fõleg azért, mert az elkövetõ módszeresen mossa az áldozat agyát, hogy ez nem rossz...sõt, jó. Egyik legfontosabb lépés a gyógyulás felé, hogy beismerjük magunknak, hogy az elkövetõ rosszat tett, visszaélt helyzetével (például visszaélt az apám azzal, hogy szerettem és felnéztem rá, mint szülõmre).
Sokszor idegesített, hogy mennyire tudatlan a fõszereplõ lány, tényleg az a tanulós, burokban élõ típus. Szóval mivel én nem akarnám még egyszer megégetni magam, 5 másodperc alatt kiszúrtam volna, hogy ezzel a pasival nem jó kezdeni, mert komoly érzelmi problémái vannak. Pl. oké, hogy Ana észrevette, hogy irányításmániás...de ha még ennél is okosabb lett volna, levonhatta volna azt a következtetést, hogy ez valahonnan ered, ráadásul biztos, hogy más tünetek is vannak a fickó lelki állapotát illetõen, amit a csaj nem kéne bevállaljon, ha épeszû. Nem gondolom, hogy ennek felismeréséhez molesztálás áldozatának kell lenni, csupán egy kis érzelmi intelligenciára lett volna szükség, hiszen, sokszor érezte azt, hogy legszívesebben kiszállna az egészbõl, de nem tette akkor sem, mikor még komolyabb érzelmi kötelék nem volt közte és Grey között. Másrészt, a lánynak nem is volt lehetõsége elõvigyázatosabbnak lenni, mivel láthatóan nem tanította meg erre az anyja. Christian a tagadás és kompenzálás fázisában van, egyértelmû, hogy súlyos károkat szenvedett pszichoszexuális fejlõdése során, és mivel annyiszor kellett elveszítenie a kontrollt a másik nõvel, így csak az jelent kitörést számára, ha õ irányíthat, így biztonságban érzi magát.
Van egy írás a neten Egy pszichológus a Szürke ötven árnyalatáról. Egyébként nem értek egyet azzal, hogy ez egy gonosz film lenne, és óvakodjunk tõle, de legalább sok lélektani elemzést leír, amit nekem most így nem kell. Azt írja, hogy a film azt közvetíti felénk, hogy ez egy normális romantikus kapcsolat...igen, annak közvetíti ezt, akinek az IQ-ja 100 vagy az alatti. Szerintem egy értelmes ember a végkifejletbõl levonja a következtetést, hogy a végén ki lett mondva a "vörös", vagyis a lány végre rájött, hogy nemet kell mondania, és ez így van rendjén. Másrészrõl abban tényleg hamis üzenetet közvetít a nézõkkel, hogy a filmben egyszer sem hangzott el az ötlet, hogy szegény hapsinak pszichológushoz kéne mennie, mert Nagyon nincs jól érzelmileg. Most nem szaporítanám tovább a szót, mindenki értelmezze újra a filmben történteket úgy, hogy ez a valóságban is megtörténhet sajnos, és a legrosszabb, hogy a Christianhöz hasonló lelki sérültek köztünk élnek. Minél intelligensebb az ilyen beteg, annál jobban tudja palástolni ezt, és egy pozitív képet mutatni a világnak önmagáról. Ez egy védekezési mechanizmus, így viszont soha a büdös életbe nem fog segítséget kapni. Ha már annyira intelligens (nem csak logikailag !érzelmileg! is) és erõs életösztönnel rendelkezõ, hogy rájön erre, hogy elõnyösebb, ha kimutatja, hogy valami fáj, akkor már elindult egy jobb lét irányába.
Az erõszak és a manipuláció tényleg nem elfogadható egy kapcsolatban, viszont becsapós a dolog, mert a nõk többsége a férfiassághoz vonzódik. Kérdés, hogy hol a határ a férfias határozottság és az érzelmi/fizikai agresszió között. Ez ugyanolyan nehéz kérdés, mint az, hogy milyen a jó szülõ. Aki elengedi gyerekét bulizni, vagy aki szigorúan tartja? Minden a kontextustól függ és fontosak az átmenetek (nem fekete vagy fehér valami). A kontextus és az egyén pszichológiai adottságai pedig meghatározzák, hogy az egyénnek mi a jó és mi nem. Ana adottságai és a kontextus (tehát amilyen környezeti hatások érték) ezt eredményezték, hogy pár hónapig bírta az igát a fickóval, végül kilépett a bántalmazó kapcsolatból. A kapcsolat végig bántalmazó jellegû volt, akkor is, ha Ana-nak sokszor tetszett a Christiannel eltöltött idõ. Mások másként kezelték volna a helyzetet, például én úgy, hogy határozottan megmondtam volna a fickónak már az interjún, hogy törõdjön a lelki egészségével és társas képességeivel, mert nagy bajai lesznek. De ezt a szokatlan fellépést csak az egyéni élettapasztalatomnak köszönhetem, ami pont az emberek idegbajainak megértésére és kiküszöbölésére irányul. Ja, az anyukám meg paranoid skizofrén. Nem élek a szüleimmel, de intelligenciám és minden adottságom ellenére is sokszor hiányzik, hogy gyengédek legyenek hozzám, mint korábban az idõ 50%-ában. Valószínûleg Ana is ezért tartotta "magát" fogva, mert mindig arra várt, hogy Christian megváltozik. Na, az én szüleim nem változtak meg, úgyhogy jobb is, hogy kirúgtak otthonról 4 éve.
SPOILER VÉGE
A filmet pedig 9/10-re értékeltem, mivel igen fontos témát boncolgat, méghozzá olyat, aminek tabu mivolta táplálja azt a rengeteg családon belüli erõszakot, ami ma sem elhanyagolható, egyéni és társadalmi következményeit tekintve. Jobb megszólalni, ha baj van, mint hallgatni és megalkudni. Szerintem a film is ilyenféle megszólítása az embereknek.

Egyébként az egész film nézése alatt végig az a jelenet járt a fejemben, ami a Kaliforgia talán a 4. évadának egyik morbid jelenetében volt látható. Amikor az ajtóra felakasztott és megkötözött illetõ tényleg megfulladt az aktus közben és ez okozott némi problémákat. :D

"aki nem olvasta el a könyvet,annak "fingja" sincs mi miért történik,az események közötti mozzanatokkal nincs tisztába,sajnos csomó mindent nem raktak bele a filmbe"

Na, egyszer tettem azt meg, hogy egy jó film után a könyvet is beszereztem és elolvastam. Bár ne tettem volna a könyv egy ótvar sz.r volt!

Ez pedig nem más volt mint a: Pi élete.
A film hihetetlen szép volt, irgalmatlanul jó látványvilága volt, izgalmas és szép sztori volt, ehhez képest a könyv egy csapnyi való borzalom, egy óvódás szintû fércmû. Nem is értem, hogy lett az bestseller?!

A szürke 50 árnyalat címû film meg 30 sebbõl vérzõ szintén fércmû. Totál életképtelen sztorival. A vége mondjuk találkozott a realitással, mivel már az elsõ jelenettõl fogva lehetett tudni, nem lehet másképp. De ami addig volt, az fájdalmas butaság volt. Jaaa.... most jövök rá! Itt a nézõt éri a szado-mazo, nem pedig a film szól arról? Oppácsak! :D

Harmatgyenge tele ellentmondásokkal. Nem vagyok romantikus, nem szeretkezem, hanem ba..ok stb... Aztán tollpihével simogatás, klasszikus játszása a zongorán. Nem olvastam a könyvet, de az egész valahogy nevetséges volt, pont olyan élmény, mint a Twilight. 0 sztori, 0 jellemfejlõdés, 0 mondanivaló. Szadomazot pedig nem véltem felfedezni a filmben (háromszor megpaskolja a lány fenekét majd azt mondja: üdv a világomban... vagy valami ilyesmi... hangosan felnevettem, kínosan nevetséges volt).

Ha a filmet Útálta minden képpen ajánlanám a könyvet! Sokkal jobb! Én olvastam a könyveket nem is egyszer! A film tényleg kicsit lagymatag, ráadásul sok mindenre nem lehet rájönni belõle! Viszont ha külön külön sokkal jobb!

Online néztem meg egy barátommal, aki kíváncsi volt, tényleg olyan pocsék-e ez a történet, mint ahogy másoktól hallotta.
Szerintem a legjobb rész a kínai felirat volt, ami egész végig ment alatta... :-) (Lehetett nézegetni azokat a szép írásjeleket... :-D )
Magát a filmet utáltuk. Egész végig azon röhögtünk, hogy mennyire sablonos, unalmas, logikátlan.
Viccnek esetleg még elmegy, annak is csak egyszer. Viszont ha valaki egy "rendes" romantikus filmet akar látni, az nézzen inkább mást!

Nem olvastam a könyvet, így nincs mihez hasonlítanom a filmet sem. De a látottak alapján nem is hiszem, hogy valaha a könyvet a kezembe veszem. Nõ vagyok én is, nem vagyok prûd, a filmek terén mindenevõ vagyok.. mégis ez olyan..semmilyen volt. Nem gyereknek való, az oké, de igazából "érett" felnõttnek sem.
Szerintem a pasi jóképû, de ránézésre nem tudtam elhinni róla, hogy a természete valóban ilyen. Nekem a karakteréhez képest túl gyerek(es)nek tûnt. A lány meg.. A lényeg egy modern Rómeó és Júlia az jobban illett volna rájuk, de ez a mû keménység, inkább vicces volt, mint hiteles.
Attól az egy szado-mazo jelenettõl és az "én nem szexelek, én ba..ok" elszólástól eltekintve egy szerda délutáni tingli-tangli filmnek, szigorúan maximum egyszer megnézve elmegy..

Kicsit rosszabbra számítottam, de a vége így is elég idióta lett.


5/10

Nekem nem jött be. Bár a könyvet nem olvastam, de elég sokat halottam róla ismerõsök és híradások által, de a film mindenképpen csapni való lett.
Azt hiszem, ez történik akkor, ha egy filmet kifejezetten a könyv olvasóinak szánnak, így az átlagnézõ számára talán nem teljesen áll össze a történet, vagy szimplán csak bugyutának tûnik, nos így vagyok ezzel én is. A fõszereplõ hölgy alakítása inkább hasonlít egy kezdõ buta pornószínésznõ ártatlan elsõ élményére a szexualitással, és mivel a fõszereplõ a történet alapján valóban szûz, így akár hiteles alakításnak is titulálhatnánk, csakhogy valahogy az egész túlságosan mesterkélt és bugyuta.
A lezárás számomra sokkszerû volt, hogy most akkor mégis mi történt rossz a DVD, amit kaptam vagy tényleg vége, mígnem ismerõsök felvilágosítottak, hogy a könyvben is így ér véget az elsõ rész.
Ahogy mondtam szerintem csak a könyvet olvasóknak szól igazán a film, más kérdés, hogy akikkel én beszéltem azok szerint kiábrándító feldolgozás.
5/10

Én tegnap vettem meg a media martkban a dvd-t, ma estére tervezem megnézni. A könyvet olvastam, sokan írták, hogy ahhoz képest gyenge lett a film. Hát kiváncsi vagyok mit hoztak ki belõle. A port értékelése mindenesetre elég gyenge lett, remélem azért tetszeni fog.

Kicsit untam. Sõt, nagyon is. A film nem nagyon érdekelt . Leginkább az foglalkoztatott ill. azon gondolkoztam, hogy tíz emberbõl valószínûleg tíz szeretné ezt kipróbálni valamilyen szinten . Na de ki mennyire õszinte önmagához és partneréhez??? Nos, mivel közel ezer hsz van már, úgy gondolom, ha a film nem is , de a téma sokmindenkit érdekel .

Számomra sem derült ki a filmbõl, mi is az az 50 árnyalat, de mindegy. Elnézve a kritikákat és az alacsony imdb pontszámot, már csak ezért is meg kellett néznem. Ez egy romantikus film - kis szadomazoval megspékelve. Abszolút fogyasztható, nem túl szájbarágós film ez. Lehetett volna happy end a vége, de ha valakinek van valamilyen fétise, azt úgysem tudja levetkõzni magáról.
Jó film ez. Nem hinném, hogy bele kéne magyarázni bármilyen "nõi test megszégyenítése" stb. dolgokat. Vannak ilyen emberek. A 2 fõszereplõ is tökéletes választás volt.
Hasonlóan a Nimfomániáshoz, ez nem a nagyközönségnek való film. Szerintem a film elérte a célját - beszélnek róla, szitkozódnak.
Ha valaki nem egy átlagos filmet akar látni, csak ajánlani tudom.

nem értek egyet a cikkben írottakkal, de az én véleményem csak egy a sok közül. mindenesetre ide tartozik:

http://velvet.hu/elet/2015/06/30/par_dolog_amit_tudnia_kell_a_hardcore_szexrol/

Harmatgyenge film és még a legtöbben nézték Magyarországon (Az elsõ három A szürke ötven árnyalata (182 165 nézõ), a Bosszúállók: Ultron kora (148 882 nézõ) és a Halálos iramban 7 (136 568 nézõ).). Hogy miért az nagy rejtély számomra.
A szadizmust a romantikával összekavarni, nagyjából olyan, mint a film maga (vagy a sót a cukorral, nem illenek össze).
Nem akarok részletekbe menni, mert a film sok pontján felháborodtam (szadizmus népszerûsítése, a nõi nem érzéktelen megalázása, stb).
Mr. Grey. S a fõhõs állítja magáról: elb...ott vagyok mind az ötven árnyalatban. Ezt nem nagyon sikerült megtudnom mit akar kifejezni, pedig kíváncsi lettem volna rá, hogy bár a film lényegét sikerüljön megértenem. Mitõl "elb...ott" és milyen 50 árnylat? Aki tud érdemleges választ, kifejthetné, hogy bár legalább a címet lehessen megérteni, hogy mit takar.

pénzügyileg viszont bejött, 40 milliós költségvetésbõl készült 170 milliós bevételt hozott, amibõl a terjesztési költségek levonása után is maradt 60-80 millió tiszta haszon. persze sokan a könyv sikere miatt nézték meg a filmet, majd utána jól lepontozták, tehát egy esetleges folytatás már kevésbé lesz nyereséges, de hollywoodban nem túl bonyolult képlet alapján döntenek a producerek. talán még "remake" is készül belõle tíz év múlva :))))

Sok rosz filmet lattam mar es nem szoltam hozza egyikhez sem , de felhaborito, hogy egy ilyen film "romantikus drama"-nak van feltuntetve, egyszeruen nem tudtam vegignezni, egy SZADISTA DISZNOSAG!!!!

Ennyire bugyuta filmet ritkán látni, ami ennyire népszerûsíti a szadizmust és ezt milyen romantikus ruhába adják el. Szinte idegesítõen gyenge "alkotás"!!!