A Kárpát-medence 1000 csodája

2025. június 1. (vasárnap) 19:30 Karmelita 1014 Budapest, Színház utca 5-7

Ár: 5900 Ft
Kaiser Ottó fotográfus
Lukács Miklós előadó
2025. június 1. (vasárnap) 19:30 Karmelita 1014 Budapest, Színház utca 5-7

Ár: 5900 Ft
Kaiser Ottó fotográfus
Lukács Miklós előadó

Kaiser Ottó és Lukács Miklós fotókoncertje a nemzeti összetartozás napja alkalmából


A nemzeti összetartozás napja alkalmából egyedülálló összművészeti programra kerül sor a Karmelitában: a Kárpát-medence kincseit bemutató képi-zenei utazáson Kaiser Ottó képeit a kiváló Erkel Ferenc-díjas cimbalomművész és zeneszerző, Lukács Miklós zenéje kíséri. Kaiser Ottó és Lukács Miklós nemzeti összetartozásunk ünnepén adott programjukra egyben a zene és a fotográfia egymásra találásának ünnepeként is tekintenek. A két alkotóban számos közös vonást felfedezhetünk: mindkettejük számára elengedhetetlenül fontosak a gyökerek, a múlt hagyományai és értékei, és mindketten úgy ábrázolják a jelent, hogy azzal utat mutatnak a jövőbe is.


Kevesen ismerik úgy hazánkat, a Kárpát-medence és Európa tájait, örökségét, mint Kaiser Ottó, aki munkásságával kiérdemelte a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, a Magyar Művészetért és a Magyar Örökség díjakat, valamint a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét. Közel ötven kötetében megcsodálhatjuk a Kárpát-medence bérceit és folyóit, hajdan dicsőséges várainkat, fényűző kastélyainkat, Árpád-kori és gótikus templomainkat, valamint a szórványban élők ma is virágzó népművészetét. A felvillanó hétköznapok és ünnepek mellett közel kerülhetünk határon túli kortárs irodalmunk, képzőművészetünk, színházi életünk legmarkánsabb alkotóihoz, akik szakadatlanul táplálják a magyar kultúrát.


Kaiser Ottó fotográfus évtizedek óta járja megszállottan a történelmi Magyarország területét, és gyűjti máig fellelhető kulturális örökségünk nyomait. A képeiben elmerülve mi magunk is utazókká válhatunk: elzarándokolhatunk az ezeréves határokig, a legtávolabbi kis falvakig. Megismerkedhetünk az ott élő emberekkel, azokkal, akik még beszélik az ősök nyelvét, akik ma is ősi hitük szerint élnek és imádkoznak. Az út során felfedezhetjük a Kárpát-medence épített és tárgyi emlékeit, barangolhatunk a falvak, városok utcáin, betérhetünk a várakba, kastélyokba, templomokba. Ha az út közben befelé is figyelünk, azon is elgondolkodhatunk, hogyan őrizhetnénk mi magunk is ilyen szeretettel és odafigyeléssel a ránk hagyományozott értékeket, mint ahogy azt Kaiser Ottó fotográfiái teszik.


Az utazás élményét még izgalmasabbá, élettelibbé teszi Lukács Miklós zenéje, aki a világ egyik legtöbbet foglalkoztatott és legsokoldalúbb cimbalomművésze, hangszerének legfontosabb úttörője a nemzetközi zenei életben. A kortárs zene, a jazz és különböző népek zenéi tökéletes szimbiózisban állnak művészetében. Több cimbalommű született már az ő képességeire komponálva, többek között Kurtág György, Eötvös Péter, Bella Máté, Fekete-Kovács Kornél, Szakcsi Lakatos Béla, Oláh Kálmán, Bacsó Kristóf, Vukán György vagy Borbély Mihály műhelyében. A világ legnagyobb zenekarainak szólistájaként és jazzvilágsztárok partnereként koncertezik rendszeresen, játékát mára több mint ötven lemez őrzi. Munkásságát többek között Prima díjjal, Magyar Örökség és Magyar Művészetért díjjal, Erkel Ferenc- és Liszt Ferenc-díjjal ismerték el.


Lukács Miklós virtuóz technikájával, lenyűgöző zeneiségével és kreativitásával új távlatokat nyitott a cimbalom megszólaltatásában. Játékában a legkülönbözőbb zenei stílusokat, műfajokat képes egymással kapcsolatba léptetni – úgy érezhetjük, a világ bármely pontjára képes eljuttatni minket a zenéjével, az ismert tájakra éppúgy, mint a még felfedezésre váró helyekre. „A gyökereim népzeneiek, a képzettségem komolyzenei, a szívem csücske pedig a jazz – vallja. – Mindegyik egyformán fontos, mert kiegészítik egymást, és kölcsönhatásban vannak.” Egészen fiatal korától foglalkozik zeneszerzéssel. Saját szerzeményeit felvonultató, Cimbalom Unlimited című albumához fűzött értelmezése szépen kifejezi azt a szándékot, amely a Kaiser Ottóval közös programjában is biztosan megmutatkozik: „Fel akartam idézni a múltat, hogy ábrázoljam a jelent, és a jövőt fürkésszem a saját zenei gondolataimmal.”