A Fővárosi Képtár a Budapesti Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteménye. A képtár egyrészt Budapest történetéhez kapcsolódó ábrázolásokat őriz, másrészt meghatározó hazai képzőművészek alkotásait gyűjti a művek témájától függetlenül, a 17. századitól a kortárs művészetig. Közel 150 éves története során a gyűjtemény számos politikai és koncepcionális fordulatnak volt kitéve. Ennek ellenére a várostörténeti vonatkozású, a 19–20. századi, valamint a mindenkori kortárs képzőművészet szerzeményezését a gyűjteményt kezelő muzeológusok folyamatosan igényelték, bár ez nem mindig találkozott egységes támogatással. A Fővárosi Képtár első gyűjteményének 1953-as államosítását követően, 1959-től elődeinknek az alapoktól kellett újrakezdeni, s hogy sikerrel jártak, az annak volt köszönhető, hogy a főváros a hatvanas évektől ma már elképzelhetetlen nagyságrendű anyagi támogatást biztosított műtárgyvásárlásra. A gyűjtemény kialakításában ettől kezdve a várostörténeti szempont mellett egyre hangsúlyosabb szerepet játszott a folyamatosan alakuló mindenkori művészettörténeti kánon, és ezzel, több évtized szisztematikus munkájának eredményeként létrejöhetett az ország egyik legjelentősebb, és Budapest egyetlen képzőművészeti gyűjteménye.

A közelmúlt időszakára az anyagi források szűkössége volt jellemző. Műtárgyvásárlásokra sokszor a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumaihoz benyújtott sikeres pályázatok adtak lehetőséget. A gyűjtés irányát meghatározza a kiállítási tevékenység, de ajándékok, régészeti feltárások eredményeként is kerültek a gyűjteménybe kiemelkedő darabok.

A Fővárosi Képtár legutóbb több mint tíz éve tárta a látogatók elé szerzeményezési tevékenységének eredményét: az 1996–2012 közötti időszakról kiállítás és katalógus is született. Néhány évvel később, a pandémia idején, virtuális tárlatként indult a Gyarapodunk-sorozat a gyűjteménybe került újabb művekről.

Ezúttal két kiállítást tervezünk az elmúlt tíz év szerzeményeiből: az első keretében Budapesthez kötődő, tereinek történetével foglalkozó műtárgyakat állítunk ki, több korszakból, a kortárs törekvésekből is válogatva. A műveket fogalompárok mentén rendezzük el, amelyek a múzeumok feladatait, a tárgyak megőrzését, a rájuk rakódó történeteket és azok emlékezetpolitika vonatkozásait körvonalazzák.

A kiállításon szereplő művészek névsora:
Borsos János (1979)
Bozzai Dániel (1988)
Eperjesi Ágnes (1964)
Gádor István (1891–1984)
Józsa Bálint (1937–2021)
Keserue Zsolt (1968)
Kocsi Olga Piroska (1987)
Konecsni György (1908–1970)
Kovács Ferenc (1926–1990)
Lőrinc Lilla (1980)
Ország Lili (1926–1978)
Rákóczy Gizella (1947–2015)
Randomroutines: Kaszás Tamás (1976), Kristóf Krisztián (1976)
Reigl Judit (1923–2020)
Šwierkiewicz Róbert (1942–2019)
Szathmáry Irma (1908–1975)
Veszely Ferenc (1945)
Vilt Tibor (1905–1983)