Jude és Sue unokatestvérek, mindketten házasok, mégis egymásba szeretnek, egy olyan korban, ahol ennél sokkal kevesebbért is kivetette volna őket a társadalom. Kate Winslet és Christopher Eccleston zseniális alakításával.
A klasszikus – értsd rég halott, elsősorban XIX. századi – angol szerzők kiváló filmes anyagokat hagytak hátra az utókornak. Charles Dickens, Jane Austen vagy a Brontë nővérek munkáit meglepő rendszerességgel filmesítik meg, noha azt gondolhatnánk, hogy ezek a régi történetek kevés relevanciával bírnak ma. Thomas Hardy is a meglepően gyakran feldolgozott brit szerzők közé tartozik, a Távol a tébolyult tömegtől (1967), az Egy tiszta nő (1979), A vörös lepel (1998) és A zöldellő fa alatt (2005) mellett ő a talán méltatlanul elfeledett film, a Lidércfény (1996) alapjául szolgáló regény szerzője is. Akárcsak a többi adaptáció, ez sem egy vidám történet.
A XIX. század végi Angliában Jude Fawley (Christopher Eccleston), a tanulni vágyó falusi kőfaragó arról álmodozik, hogy egyszer majd egyetemre megy. Rövid és boldogtalan házassága után aztán fel is kerekedik, hogy kövesse falusi tanítóját Chesterminsterbe, a tudomány fellegvárába. Szenvedélyesen tanul, hogy elérje a célját, mígnem találkozik az unokatestvérével, Sue-val (Kate Winslet). A lány zabolázhatatlan, független egyénisége rabul ejti Jude-ot, majd képtelenek egymástól, a szenvedélyüktől szabadulni. Keményen megküzdenek egymásért,
vállvetve harcolnak a konvenciók ellen,
de a végzettel szemben tehetetlennek bizonyulnak. Mivel nem kötöttek házasságot – mindkettőjüknek van egy lezáratlan kapcsolata -, még szállást sem könnyű találniuk a kor erkölcsi normái miatt, és még nehezebb dolguk lesz, amikor megérkeznek a gyerekek. Aztán beüt a tragédia.
Michael Winterbottom (Non-stop party arcok, 9 dal, Hatalmas szív) nyilvánvalóan szereti Thomas Hardyt, hiszen további két filmet rendezett az író munkáiból, az amerikai környezetbe helyezett Aranybányát (2000), és az Indiában játszódó Trishnát (2011).
A három közül egyértelműen az eredeti, klasszikus környezetben forgatott Lidércfény a legjobb,
de nyilván nem a korhű díszletek vagy remek kosztümök, hanem elsősorban a szereposztás miatt. Bár Christopher Ecclestont mi elsősorban az olyan pocsék hollywoodi szerepeiből ismerjük, mint a Tolvajtempó (2000), a G. I. Joe: A kobra árnyéka (2009) vagy a Thor: Sötét világ 2013), valójában egy nagyszerű drámai színészről van szó, és itt talán élete legjobb alakítását nyújtja, Kate Winsletről pedig tudjuk, milyen zseniális. Mellettük pedig ott van Liam Cunningham és Rachel Griffiths. Nem mondom, hogy a Lidércfény könnyű néznivaló, sőt, de nagyon tanulságos és nagyon megható, ezeket a színészeket nézni pedig mindig egy élmény.
