A Moziverzum csatorna szombat este 21:00 órai kezdéssel vetíti le A tanú eredeti, cenzúrázatlan változatát. Miben hasonlít és miben különbözik ez a verzió az 1969-ben elkészült, majd egy teljes évtizedre dobozba zárt változattól? Az alábbi összeállításunkból kiderül! 

1. 50 évet kellett várnunk a cenzúrázatlan változatra

Bacsó Péter kultikus filmszatírája ugyan az elnyomó Rákosi-diktatúrát gúnyolta ki, és nem a „legvidámabb barakknak” is hívott Kádár-rendszert,

Aczél György, a Szirmai István 1969-es halálát követően pozícióba kerülő teljhatalmú „kultúrpápa” mégis betiltotta, így éveken át dobozban pihent.

Az első legális vetítések egyike az 1977-es Bacsó-vígjátékszemle keretében zajlott a Bányász moziban, 1979 nyarától pedig a Nagymező utcai Tinódi moziban vetítették hónapokig – de itt valójában csak előre menekült a rezsim, mivel a filmet külföldön a Betiltott Filmek Fesztiválján is bemutatták. 1981-ben a Cannes-i Filmfesztiválon is szerepelt A tanú (bár nem a versenyszekcióban), akkora sikerrel, hogy azonnal megvásárolta 32 ország a vetítési jogait. Szintén Cannes-ban debütált 2019-ben a film eredeti, cenzúrázatlan, digitálisan felújított változata, amit azon a nyáron a hazai mozik is bemutattak.

2. A cenzúrázatlan változatban a „seggibe lövök” mondat szerepel

A történet főhőse, a párttól régi érdemeire való tekintettel újabb és újabb feladatokat kapó, de folyton cseberből vederbe keveredő, naiv gátőr, Pelikán elvtárs (Kállai Ferenc) meglátogatja a börtönben régi barátját és harcostársát, az egykori miniszter Dániel Zoltánt (Fábri Zoltán), ahol őt már teljesen megtörték (ez a szereplő egyértelműen a koncepciós perben elítélt és kivégzett Rajk Lászlót testesíti meg). Pelikán ennek hatására dönt úgy, hogy tanúskodik. A börtönös jelenet végén a foglár eredetileg azt mondta:

Tűnjön el, vagy a seggibe lövök!

Csakhogy ezt a szigorú cenzor 1969-ben újraszinkronizáltatta „Tűnjön el, mert dühbe gurulok!”-ra, arra viszont már nem figyeltek eléggé, hogy a börtönőrt alakító Fehér Tibor szájáról le lehetett olvasni az eredeti szöveget is. A felújított verzióba végül az eredeti, „szituációhű” mondat került bele.

3. A cenzúrázatlan verzióban Rajk mellett az egyház is téma

Bacsó Péter eredeti verziója öt perccel hosszabb volt az 1981-ben Cannes-ban bemutatott, és végül az itthoni nézők számára is széles körben megismert változatnál. A kivágott részek közül többnek is a Mafilm raktárából került elő negatívja, a Filmlabor pedig még évtizedekkel később is hiánytalanul be tudta illeszteni ezeket a restaurált anyagba.

Így látható a cenzúrázatlan változatban egy Rajk Lászlóra utaló sötétzárka-jelenet,

és az a beszélgetés is bővebb, ahol az egyház ezeréves múltját állítják szembe a szereplők a frissen született kommunista rendszerrel, ami még csak pár éve létezik (Pelikán kálváriája ugyanis az '50-es években játszódik).

4. A cenzúrázatlan változatban látható az akasztófa is

Érdekesség, hogy amikor Pelikánt az őr a kivégzés helyszínére viszi, megérkezésükkor a cenzúrázatlan változatban a kamera megmutatja az ítélet-végrehajtásra készen álló akasztófát is. Ez a cenzúrázott változatban minden valószínűség szerint azért nem volt látható, mert bár Rajk Lászlót már 1955 júliusában rehabilitálta az akkori rendszer, a Kádár-korszakban egészen az 1989-es Nagy Imre-újratemetésig szigorúan tabutémának számított a  kivégzett kommunisták ügye.

5. A cenzúrázatlan változatból kicenzúráztak egy részt!

A 2019-es változatban a fenti betoldások mellett nem szerepel az az évekkel később játszódó, emlékezetes villamosjelenet, amelyben Pelikán és Virág elvtárs (Őze Lajos élete legjobb szerepében!) találkoznak a villamoson, mert ezt egyes források szerint Bacsó kizárólag a cenzúra utasítására illesztette be a film végére 1969-ben. Ugyanakkor máshol maga a rendező nyilatkozta azt, hogy eleve direkt kétféle befejezést készített, és sokáig vívódott, míg végül a villamososat választotta, mert azt tartotta a szomorúbbnak és igazabbnak a történet szempontjából. Akármi is az igazság,

a cenzúrázatlan változat most már azzal végződik, hogy Pelikán a börtönből való szabadulása után bizonytalanul bolyong Budapesten,

megáll egy újságot olvasó fiatalember mellett, és megkérdi tőle, milyen nap van, majd hogy milyen hónap. Megmondják neki, de Pelikán még a Duna állásáról is érdeklődik (hiszen ugye ő egy gátőr, és mint tudvalevő, „a Duna az mindig jön”), mire a fiatalember gúnyosan visszakérdez, nem kellene-e Pelikánnak még az ő menyasszonya is.

6. A tanú könyvként egybe gyúrta a cenzúrázott és a cenzúrázatlan verziót

Az 1969-es film regényváltozatát 1980-ban adta ki a Magvető, a furcsán nagybetűs A Tanú címmel. Akkora siker lett, hogy 1982-ben megélt egy második kiadást is ugyanitt, majd a mókás nevű Pelikán Könyvek égisze alatt jelent meg újra 1992-ben (az akkor már javában készülő Megint tanú regényváltozatával együtt). A tanú könyvként több ponton is eltér az 1969-es filmtől,

lényegében Bacsó Péter eredeti elképzeléseinek, és az ismert, de cenzúrázott változatnak a keveréke.

Tartalmazza a már fentebb emlegetett sötétzárkás jelenetet, a börtönőr az eredeti „A seggibe lövök!”-szöveget mondja benne, de a filmvégi villamosozós jelenet is benne van (igaz, itt Pelikán nem évekkel később fut össze Virág elvtárssal, hanem rögtön a szabadulása után). További érdekesség, hogy a regényben Virág elvtárs az éjszakai kihallgatás előtt nem órákkal bíbelődik, hanem egy varrógépen szorgoskodik, megerősítve a tényt, hogy Bacsó tényleg a szabósegédből ÁVH-vezérré előléptetett Péter Gáborról mintázta a karaktert.

7. Tényleg volt Magyarországon magyar narancs

És itt most természetesen nem a Magyar Narancs hetilapra gondolunk, ami az 1989-es elindulásakor direkt a filmben szereplő citromra utalt (ami ugye az igazi narancshoz képest „kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk” ). Hanem arra a történelmi tényre, hogy

a Rákosi-rendszer éveiben voltak idehaza is próbálkozások citrusfélék termesztésére id. Porpáczy Aladár növénynemesítő akadémikus vezetésével.

Természetesen mindez a szovjet példát követve, politikai nyomásra történt. Csakhogy amíg a Kaukázusban vagy a Fekete-tenger partján meg tudott honosodni a mandarin és a narancs, megfelelő klíma és talaj nélkül a magyar próbálkozások kezdettől fogva kudarcra voltak ítélve.

8. Virág doktor Virág elvtárs fia?

Természetesen ebből a cikkünkből sem hagyhattuk ki a PORT.hu hasábjain már több alkalommal is előcitált, vicces Szomszédok-konteót, miszerint Virág doktor nem más, mint a Tanú Virág elvtársának a fia!

Az évszázad konteója: Virág doktor Virág elvtárs fia?

Kézdy György A tanúban és a Szomszédokban is szerepelt, mindkettőben Virág-családtagként. Véletlen? Aligha!

Tovább

Elvégre, ha az 1950-ben játszódó kultfilmben Virág György egy géppisztollyal befőttekre lövöldöző, 25 éves ÁVÓ-s katona volt, akkor 1987-re, 62 éves korára simán lehetett belőle zsémbes fül-orr-gégész (az efféle kacskaringós karrierutak egyáltalán nem voltak ritkák a szocializmusban: lásd Komlós Jánost, aki az ÁVH kihallgatótisztjéből lett a Mikroszkóp Színpad igazgatója).