A postás mindig kétszer csenget szexjelenete olyan meggyőző volt, hogy élesnek hitték a nézők. Jack Nicholson és Jessica Lange persze cáfolt. Mutatjuk a további érdekességeket James M. Cain regényének második amerikai adaptációjáról.
- Ez James M. Cain világhírű regényének negyedik filmes feldolgozása. Az első a francia Le dernier tournant (1939) volt, a második az olasz Megszállottság (1943), a harmadik az amerikai A postás mindig kétszer csenget (1946). Azóta készült magyar (Szenvedély) és német (Jerichow) átirat is.
- A 70-es évek közepén a stúdió fejesei még Raquel Welch-t szerették volna Cora szerepében látni. Később Kim Basinger is esélyes volt, Meryl Streep viszont visszautasította az ajánlatot. A férj szerepére Elia Kazant is meghallgatták.
- A castingfolyamat közben Bob Rafelson rendező felírta egy papírra, hogy szerinte ki lenne az ideális Cora, majd a papírlapot lezárta egy borítékba. Hónapokkal később megmutatta Jessica Lange-nek – az ő neve volt benne.
- Jack Nicholson 43, Jessica Lange 31 éves volt a forgatás idején. James M. Cain regényében Frank Chambers 32 , Cora Papadakis pedig 21 éves.
- Nicholsonnak és Rafelsonnak ez már a negyedik közös munkája volt (Head, 1968; Öt könnyű darab, 1970; A Marvin Gardens királya, 1972), és utána is dolgoztak még együtt kétszer (Zűrös manus, 1992; A nyakék nyomában,1996).
- A nyitójelenetben Jack Nicholson rendel egy pirítóst, hasonlóan az Öt könnyű darabbanhoz, amelyet szintén Rafelson rendezett.
- Jessica Lange úgy képzelte el a karaktere háttértörténetét, mint egy bukott színésznőét, aki nem tudta megvetni a lábát Hollywoodban, és inkább megházasodott. Amikor Nicholson ezt megtudta, a kezébe nyomta a B-filmjeiről híres Barbara Payton 1963-as önéletrajzát, aki ugyanabban a minnesotai kisvárosban született, mint Lange.
- A film bemutatója után divatba jöttek az olyan erotikus thrillerek, mint A test melege (1981), a Végzetes vonzerő (1987), a Svindlerek (1990) vagy az Elemi ösztön (1992). A test melege is erősen épített egy korábbi James M. Cain adaptációra (Gyilkos vagyok, 1944), és ugyanebben az évben bemutattak egy másik Cain-feldolgozást is, a Butterfly-t.
- Az 1981-es Cannes-i Filmfesztiválon volt a film premierje, a kritikusok nem rajongtak érte, az 1946-os verziót sokkal jobbnak találták. Volt, aki azt kifogásolta, hogy nem derül ki belőle, mit jelent a cím, ami összezavarhatja a nézőket.
- A postás mindig kétszer csenget talán leghíresebb jelenete, amikor Jessica Lange és Jack Nicholson a konyhaasztalon esnek egymásnak, ami annyira realisztikusra sikerült, hogy sokáig tartotta magát az a pletyka, hogy élesben is szexeltek a színészek. Utólag ezt mindketten tagadták. A forgatás során egyébként a díszletben rajtuk kívül csak a rendező és Sven Nykvist operatőr tartózkodott.
- Az 1980-as években sok helyütt még keményen irtották a cenzorok a szimulált szexet a filmekből a családi értékek védelmére hivatkozva, épp ezért teremtett precedenst, amikor Írországban engedték eredeti formájában bemutatni a filmet.
- Az 1946-os verzió sztárja, Lana Turner nem nézte meg az új adaptációt, de úgy nyilatkozott, hogy látta a hirdetéseket és a plakátokat, és felháborította, hogy a stúdió “egy ilyen pornográf szemetet” csinált az eredetiből.
