1. A film egy újságcikkből született

Emir Kusturica (a ma már Bosznia-Hercegovinához tartozó Szarajevóban született szerb rendező) az újságban olvasott egy cigányokról szóló hírt, amelyben az állt, hogy egy felnőttekből és gyerekekből álló csoportot letartóztattak Jugoszlávia Olaszországgal közös határán. Ebből a hírből nőtte ki magát aztán 1988-as kultfilmje, A cigányok ideje, amelyben a vezérmotívum a szegénységben élő Szarajevó környéki romák külföldi munkavállalása lett. A történet egyik főszereplője az olaszországi cigány maffia vezére, Ahmed (Bora Todorović), aki drága autóján hazalátogatva pénzt és segítséget ígér a mágikus erővel rendelkező kamaszfiúnak, Perhannak (Davor Dujmović), ha vele tart. Az ígéret földjén azonban a koldulás, betörés, prostitúció jelenti a megélhetést, és amikor Perhan rádöbben, hogy kihasználták, már késő...

2. Kusturica szerint ennek a filmnek az elkészítése volt élete legnagyobb kalandja

A rendezőt leginkább az érdekelte, hogy milyen kapcsolat állhat fenn a cigány és a dél-amerikai irodalom között. A cigányok ideje ugyanis szerinte teljes egészében olyan, mint Gabriel García Márquez és más latin-amerikai írók mágikus realizmusa, mivel varázslatos és mágikus elemeket tartalmaz és régi legendákat, valamint népmesei elemeket olvaszt magába, miközben az alapvetően gyerekkereskedelemmel és más bűntényekkel foglalkozó szereplők a mese és valóság határán állnak.

3. Kilenc hónap alatt készült el 

Szinte a teljes szereplőgárda nem hivatásos színészekből állt. A cigányok ideje volt egyébként az első olyan játékfilm, amelynek szinte mindegyik dialógusa cigány nyelven hangzik el.

4. Kisebb díjesővel jutalmazták

Az 1989-es Cannes-i Filmfesztiválon Emir Kusturicát a legjobb rendezés díjával tüntették ki. Sőt, még Arany Pálmára is jelölték a A cigányok idejét, amit a cannes-i nézőközönség öt perces álló ovációval ünnepelt. 1990-ben Franciaországban César-díjra is jelölték a legjobb külföldi film kategóriában, ám ezt végül nem nyerte meg. Elhozta viszont 1990-ben a törökországi filmkritikusok szövetségének díját, 1991-ben pedig a Guldbagge svéd nemzeti filmdíjat nyerte el a legjobb külföldi film kategóriában.

5. Ez volt Jugoszlávia hivatalos nevezése a 62. Oscar-díjátadóra

Csakhogy végül aztán nem volt ott a finalisták között 1990-ben a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Az Amerikai Filmakadémia rangos trófeáját abban az évben Olaszország nyerte meg a Cinema Paradisóval.

6. A film egyik legismertebb dala, az Ederlezi számos feldolgozást ért meg

A nótát az elmúlt évtizedekben többek között a vajdasági születésű Rúzsa Magdi és a szerb származású Sztevanovity Zorán is elénekelte. De eljátszotta Emir Kusturica két „házi zenésze”, Boban Marković és Goran Bregović is (utóbbi A cigányok ideje után Kusturicával dolgozott többek között az Underground és az Arizonai álmodozók című filmeken is, a Macska-jaj zenéjét viszont több adatbázis is tévesen tulajdonítja neki).

7. Színpadi változat is készült A cigányok idejéből

Kusturicának 2008-ban az a furcsa ötlete támadt, hogy híres filmjét egy francia színházban is megrendezi. A tervből végül tényleg valóság lett: a 45 énekes-színész, a rendező Non-Smoking nevezetű együttese és az időközben eszébe jutó ötletek egy izgalmas „punk-opera előadást” eredményeztek a párizsi Bastille Operaházban.

8. Egyetemi tanulmány vizsgálta, cigányellenes-e A cigányok ideje

A heidelbergi egyetem által kiadott tanulmány (Antiziganismus und Film, vagyis: Cigányellenesség és film) szerint Emir Kusturica A cigányok idejében

minden olyan sztereotípiát megerősít, amely ezzel a zaklatott etnikummal kapcsolatban forgalomban van, viszont sikerül olyan esztétikai energiát létrehoznia, amellyel kapcsolatban a »cigányellenes« minősítés túl sommás lenne.

9. Még Roger Ebert is méltatta

A Chicago Sun híres-neves kritikusa, Rogert Ebert (aki az Egyesült Államokban pont olyan ismert filmesztétának számított egészen a 2013-as haláláig, mint nálunk Réz András) úgy fogalmazott, hogy

nincs olyan film, amely többet tudna vagy többet mutatna ezekről a legendás emberekről.

10. Mit írt A cigányok idejéről anno a Filmvilág?

Bár Jugoszláviában már 1988 végén mozikba került, Magyarországra majdnem tíz év késéssel, 1997 szeptemberében jutott el A cigányok ideje. A Wikipedia tévesen 1993-as Kertmozi-vetítést ír, alighanem amiatt, mert a Művész moziban ekkor pont egy másik Kusturica-film, az Arizonai álmodozók ment, az Örökmozgóban pedig a Pogányok idejét adták). Nem véletlen, hogy a patinás mozis szaklap is csak 1997/09-es számában említette meg a filmet a Láttuk még rovatban. Bori Erzsébet így írt róla:

Szürreális, groteszk és bohózati elemekkel habosra kavart vad balkáni mese a Cigányok ideje, hősei jugoszláv, vagyis szerb, szlovén és bosnyák romák, akik a többségi civilizáció határán felhúzott, összegányolt cigánytelepen élik a maguk öntörvényű életét. Ebben a meseországban nem létezik faji diszkrimináció, nincsenek se gyárak, se földek, ahol robotra fognák őket, hírből sem ismerik a szociális hálót, igaz, cigányverni se jön sem a szocialista, sem a demokratikus, de még az el nem kötelezett rendőrség sem. Élnek, mint az ég madarai, mezők liliomai, nem keverednek a rovarok és rágcsálók rendjével, csak néha vetnek egy-egy közönyös tekintetet odafentről, a szabadság magaslati birodalmából a mezítlábuk alatt elterülő nagyvárosra.