Jonas Petter Aronsen Az ember, aki elvesztette az időt című művét december 14-én Bodó Viktor rendezésében, Kovács Krisztina és Róbert Júlia átiratában mutatják be a Vígszínházban. A Csehov drámák ihletése nyomán született történet messze északon, egy távoli, világtól elzárt helyen játszódik, és a szó szoros értelemben vett rideg valóság formálta kegyetlenül szórakoztatóvá.
A szereplők az állandó hó és hideg birodalmában, sorozatos természeti katasztrófák fenyegetettségében élnek, gondjaik és problémáik mégis ugyanolyan kisszerűek és emberiek, mint bármelyikünknek. A főbb szerepekben Ötvös András, Kovács Patrícia, Nagy-Kálózy Eszter, Orosz Ákos, Radnay Csilla, ifj. Vidnyánszky Attila, Hegyi Barbara, Méhes László, Halász Judit és Hegedűs D. Géza lesz látható.
A mű cselekményének középpontjában egy kusza szerelmi sokszög és a megállíthatatlan olvadás áll – kérdés, hogy kit melyik fenyeget jobban. A váratlan fordulatok, a tragikomikus helyzetek, a kitörő érzelmek és a végtelen tréfák lavinaként temetik maguk alá a szereplőket: nevetünk, de közben nem tudjuk, mit nehezebb elviselni: a hideget kint, vagy a másik embert odabent.
Az ember, aki elvesztette az időt Csehov műveire épül. Elsősorban is a Platonovra, de felismerhetőek benne motívumok a Cseresznyéskertből, a Ványa bácsiból és a Sirályból is. „Kerestünk formákat, utakat – a szövegben és a rendezésben is – arra, hogy miként lehet ma elmesélni Csehov történeteit, és hogyan tudnak érvényessé válni az ő mondatai, gondolatai” – emeli ki az előadás rendezője, Bodó Viktor, akinek A revizor, a Koldusopera és A kastély után, ez a negyedik munkája a Vígszínház társulatával.
„Most először dolgozom együtt Viktorral, pedig már sokszor kerestük a lehetőséget. – meséli Ötvös András, a darab főszereplője – Nagyon szórakoztató Viktor közelében lenni és vele dolgozni. Azt érzem, hogy az ő világa és az én világom nagyon közel áll egymáshoz. Munkáiban egyszerre jelenik meg az ember minden belső szorongása és az arra gyógyírt jelentő speciális humor. Úgy rendez, hogy amikor bármelyik szereplője egy adott helyzetben megpróbál határozott, magabiztos vagy kompetens lenni, rögtön kap egy olyan gesztust, amitől abban a pillanatban nevetségessé is válik az a figura. Ebben a gondolatban nagyon sok élettapasztalat és bölcsesség van: mindannyian azt képviseljük a színpadon, hogy senki nem tud kézben tartani, irányítani semmit, és mindannyian végtelenül el vagyunk veszve. De mindez rengeteg szeretettel és együttérzéssel van megmutatva.”
„Bodó Viktorral olyan egy próbafolyamatba belekezdeni, mintha az Alice Csodaországban szereplői lennénk: nem tudjuk, mi vár ránk, amikor kinyitunk egy ajtót. De én bízom Viktorban, a szellemiségében, az ízlésében és mindenben, amit ő képvisel, és átadom magam neki, hagyom, hogy ő vezessen, amerre menni akar” – teszi hozzá Kovács Patrícia az előadás egyik szereplője.
Az előadás olvasópróbáján a szereplők megismerhették a darab hátterét, a történet helyszínét, hiszen a külvilág nehézségeihez, a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodás kulcsszerepet játszik a szereplők életében. A speciális próbafolyamat során az előadásban szereplő kutatócsoport, a felkészülés jegyében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi.
Egyetem munkatársainak jóvoltából terepmunkára mehetett a BME Oktatóreaktorába és a Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumba.
Az ember, aki elvesztette az időt december 14-től látható a Vígszínházban.
