Elmesélek egy történetet, de nem is tudom, hol kezdjem. Mondjuk induljunk onnan, hogy pár héttel ezelőtt feldobott a Netflix egy előzetest: ravasz thrillert ígért, amiben egy bezártságszindrómában szenvedő nőről kiderül, hogy nem baleset miatt került ilyen állapotba, hanem meg akarták ölni. A helyzet nem egyedi, de mivel ennek az állapotnak az a sajátossága, hogy bár a páciens életben van, de szinte semmifajta mozgásra nem képes, ez érdekessé teszi a rejtély megoldását. A film leírása is sokat ígért: „Egy kedves ápolónő megpróbál rájönni egy kómában fekvő beteg sérüléseinek titkára – és felfedezi a mögöttük megbújó keserű rivalizálást, hűtlenséget, árulást és gyilkosságot.” Szóval nekiültem, mi baj lehet, pláne, hogy még most, a cikk írásakor ez a film vezeti a streamszolgáltató Top 10-es listáját. Nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is – mégis úgy érzem, hogy közel 18 millió néző (17,8 millióan látták összesen) lett itt csúnyán átejtve.

A Bezártság című thriller tehát elviekben egy ápolónőről szól, aki valahogy megpróbálja kideríteni az igazságot. Jó is ez, az utóbbi időben jól mentek azok a sztorik a Netflixen, amikben egy ápolónő nyomozott, gondoljunk csak a beszédes című Az ápolónőre vagy A másik nővérre, sőt, némiképp a Drága gyermekben is van egy ilyen szál. Joggal gondolnánk tehát, hogy a Bezártság is ebbe a sorba illeszkedik, ám nagyon úgy fest, hogy csak a streamingóriás akarta ezt elhitetni velünk. Ez a film valami egészen mást hoz, az Anna Friel által alakított ápolónőnek pedig nem sok köze van ahhoz, hogy végül fény derül az igazságra, maximum annyi, hogy néha kíváncsiskodik, meg remek hallgatóság, ha valakinek beszélni szottyan kedve.

Megpróbálom röviden és érthetően összefoglalni, miről is szól a Bezártság. A cím nagyon trükkös akar lenni, szóval minimum dupla fenekű: egyszerre utal a már említett bezártságszindrómára, és arra a helyzetre, amibe Lina (Rose Williams), a történet valódi főszereplője került. Merthogy a kórházban Katherine (Famke Janssen, aki az X-Men-filmekből és az Aranyszemből lehet ismerős) fekszik, a lány édesanyjának jó barátja. Ő fogadta örökbe Linát, miután meghaltak a szülei, ám ebben a családban is történek egy haláleset: Katherine férje huny el, és mindenét a rohamoktól gyötört, betegeskedő fiára, Jamie-re (Finn Cole) hagyja. Többek közt a hatalmas villát is, ahol laknak. Lina aztán hozzámegy Jamie-hez, mivel nagyon nem ismer mást, hiszen nem mozdulnak ki a birtokról, aztán összekapnak Katherine-nel, mindenkinek elege lesz mindenkiből, meg bekavar a család orvosa, Lawrence (Alex Hassell) is egy kis etye-petyével.

Aki felfedezni vél némi gótikus felhangot a történetben, az nem sokat téved, hiszen a szándék megvolt, ám a filmben már nyoma sincs ennek, ahogy a csavaros krimit se keressétek!

Az egész sztori egy hártyavékony csattanóra van felfűzve, ami nemcsak jelentéktelen, de iszonyú logikátlan is.

Amellett, hogy a Bezártságnak semmi hangulata nincs (ez Nour Wazzi második nagyjátékfilmje, szóval itt már látszania kéne, ha valaki tehetséges…), annyi benne a következetlenség, hogy ha valamiért, hát ezért érdemes megnézni. Gyanítom, hogy a fent vázolt sztori bonyolultsága csak arra szolgált, hogy kacifántosnak érezzük a történetet, és elfedje annak teljes jelentéktelenségét. Valamint azokat a teljesen észszerűtlen eseményeket, amik itt végbemennek. Ebben a filmben sikerült megcsinálni azt, amilyet rég láttam már:

a cselekmény egyes fázisai a legritkább esetben következnek egymásból, a szereplők meg szinte minden esetben a legirracionálisabb módon reagálnak a történtekre.

Arról nem is beszélve, hogy olykor nemcsak a józan ész, de a fizika törvényeit is meghazudtolják. Hozok is mindjárt két példát!

Hogy pontosan hol van ez a jelenet, és kik szerepelnek benne, azt nem spoilerezem el, de az valami frenetikusan vicces, amikor egy branülbe akarnak halálos adag gyógyszerkoktélt fecskendezni, és csak azért van tű a fecskendőn (amúgy ugye nem kéne, hiszen maga a branül a tű!), hogy valaki másba lehessen belevágni. De van olyan is, hogy az egyik szereplő úgy nyúl át két, egymás mellett lévő ablak közt az egyikből a másikba, hogy ha elképzeljük a tereptárgyak és az ember fizikai adottságait, akkor legfeljebb a Gumiember képes erre az X-aktákból. Ezek után nem csoda, hogy egy olyan lezárást kap a sztori, ami után csak kapkodjuk a fejünket – na nem azért, mert olyan meglepő volt, hanem mert még most sem világos, hogy jutottunk el idáig, és kinek, milyen szerepe van ebben az egészben.

na, erről beszélek

Power kapitánytól Különjárattal a Baby Ladyiig - A Szív TV emlékére

A 90-es évek végén a Budapest TV alapjaiban rengetett meg mindent, amit korábban „költséghatékony televíziózás” fedőnéven ismertünk, és az volt az érzésünk, hogy amit látunk, az nem műhold, hanem egy pár radioaktív gumicsizma sugárzásának eredménye. Ám a Szív TV emlékét még Anettka fékevesztett freakshowja sem tudta teljesen kilúgozni szürkeállományunkból. Idézzük hát fel a megboldogult csatorna legemlékezetesebb műsorait!

Tovább

A Bezártság sajnos még az átlagos Netflix színvonalnak is alámegy, és tényleg

az az érzése az embernek, mintha a kilencvenes évek egyik televíziós mélypontja, a Szív TV esti filmkínálatát nézné.