John Carpenter Elvisről forgatott életrajzi filmet, Sam Raimi romantikus sportfilmet, Kevin Costnerrel a főszerepben. Michael Bay pedig vígjátékot, amiben nem robban fel a fél világ. Ha a rendezői életműveket nézzük, listánk filmjei nagyon kilógnak a többi közül.
John Carpenter: Elvis
Három olyan film is van John Carpenter életművében, ami így vagy úgy, de kilóg a többi közül: a Csillagember, ami tulajdonképpen egy gyönyörű romantikus film, és a nagy költségvetésű stúdiófilm, a Semmit a szemnek, egy trükkökkel telezsúfolt szerelmi vígjáték(?). Mégis a Halloween után forgatott, 1979-es Elvis életrajzi film az, ami (Kurt Russelen kívül) egyetlen másik filmjével sem rokonítható. A háromórás tévéfilm egy tisztességes Elvis Presley életrajz, sok dallal, sehol egy szörny, túlvilági entitás, ádáz gyilkos, vagy épp szintizene.
Michael Bay: Pain & Gain
Ez a megtörtént eseményen alapuló, fekete humorú vígjáték olyasmi hatást kelt, mintha Bay eldöntötte volna, hogy rendez egy Coen-filmet. Persze nem tudott elszakadni a csillogó izmok és a bikinis nők mutogatásától, de nincsenek robbanások, nem pusztítanak el a filmben egész városokat, cserébe viszont kapunk sok vért, és rettentően gonosz vicceket, no meg egy szürreálisan hülyét játszó Dwayne Johnsont.
Steven Spielberg: Örökké
Spielberg számos műfajban kipróbálta magát, és például a Terminállal romantikus komédiát is forgatott, de az Örökké mégis kicsit más, különösen, hogy ezt még a Schindler listája előtti korszakában rendezte. Az 1989-es, a rendező életművében kevéssé ismert Örökké az 1943-as A Guy Named Joe című film remake-je, a főszerepekben Richard Dreyfusst, Holly Huntert és John Goodmant láthatjuk, és ez volt Audrey Hepburn utolsó filmje. Dreyfuss egy erdőtüzeket oltó pilótát alakít, aki meghal, és afféle szellemként segít barátjának, hogy összejöjjön azzal a nővel, akit életében ő is szeretett.
Wes Craven: A szív dallamai
Ha megnézzük Wes Craven életművét, csak horrorokat és thrillereket találunk. Ő teremtette meg Freddy Kruegert, a Rémálom az Elm utcában-filmek első, és Az új rémálom című utolsó darabját is ő rendezte, továbbá a Sikoly mind a négy részét. A szív dallamai teljesen más, mint Craven többi műve: egy elvált nőről szól, aki hegedülni tanít hátrányos helyzetű gyerekeket – afféle Veszélyes kölykök, hegedűvel. A főszereplő Meryl Streep alakítását Oscar-díjra is jelölték.
David Lynch: The Straight Story
A film valós eseményt dolgoz fel: 1994-ben a 73 éves Alvin Boone Straight 80 éves bátyja sztrókot kapott, és mert Alvin nem látott jól, hogy autót vezethessen, egy John Deere fűnyíró traktorral mintegy 390 kilométert zötyögött az iowai Laurensból a wisconsini Blue Riverig, hogy meglátogassa testvérét. Gyönyörű történet és gyönyörű film, nyoma sincs Lynch abszurd és nyomasztó világának, ahogy sajátos fekete humorának sem. A The Straight Story lassú és komótos, akár maga a traktor, és egy tisztességben megöregedett, bölcs cowboy szemén át láttatja a világot.
Sam Raimi: A pálya csúcsán
Az Evil Dead-filmek, a Pókember-trilógia, a Darkman, a Gyorsabb a halálnál és a Pokolba taszítva rendezőjétől már e lista alapján is látszik, hogy igen távol áll tőle mind a romantikus műfaj, mind a sportfilmek. Ráadásul A pálya csúcsán főszereplője Kevin Costner, aki mindig igen komolyan veszi az amerikai hős figuráját. Az alábbi előzetest látva elhinné bárki, hogy ugyanaz a fickó rendezte, aki láncfűrésszel levágatta Bruce Campbellel a saját kézfejét?
