Ez volt David Lynch 10 kedvenc filmje

A héten elhunyt rendező kedvencei között számos ismert mű szerepel - és néhány olyan, ami igazi ínyencségnek számít.

Óz, a csodák csodája (1939)

A családbarát fantasy-klasszikus régóta volt David Lynch rögeszméje: a rendező karrierje során számos alkalommal tisztelgett előtte, a Veszett a világ (1990) pedig konkrétan egy modern Óz-átirat, csak a főhőst nem Dorothy Gale-nek, hanem Sailor Ripley-nek hívják, és nem piros cipellője, hanem kígyóbőr dzsekije van, és Nicolas Cage játssza.

A 2001-es New York-i Filmfesztivál közönségtalálkozóján Lynch ezt mondta:

„Nem telik el egyetlen nap sem, hogy ne gondoljak az Óz, a csodák csodájára”.

Lynch Judy Garland-musical iránti szeretete elég ikonikus volt ahhoz, hogy egy egész dokumentumfilm szülessen róla 2022-ben „Lynch/Oz” címmel, ami a BFI Londoni Filmfesztiválon tavaly mutatkozott be.

A film az APPLE TV+-on nézhető meg

Forrás: InterCom

 

8 és 1/2 (1963)

Lynch 2006-os „Hogyan fogjunk nagy halat” című könyvében azt írta, hogy ha „olyan filmeket kellene választanom, amelyek számomra a tökéletes filmkészítés példái, akkor a lista négy alkotásra szűkíthető le”.  Így folytatta:

„Az első a 8 ½ lenne, mivel Fellininek a filmmel sikerül elérnie azt, amit többnyire az absztrakt festők művelnek – nevezetesen, hogy érzelmet kommunikáljon anélkül, hogy bármit közvetlenül mondana vagy megmutatna, anélkül, hogy bármit megmagyarázna, csakis a színtiszta varázslatot használva fel”.

Federico Fellini nagyszerű, két Oscar-díjjal kitüntetett filmje nem csak Lynch számára volt elsődleges hivatkozási pont, rendezők egész generációi nőttek fel rajta.

A film az APPLE TV+-on nézhető meg

Forrás: Duna Televízió

 

Hulot úr nyaral (1953)

A második számú választás Lynch könyvéből minden idők legjobb filmjei közül a Hulot úr nyaral. Jacques Tati vígjátéka egy ügyetlen férfiról szól, aki akaratlanul is rettentő pusztítást végez egy tengerparti szállodában. A címszereplőt maga a rendező alakítja, aki egyben a forgatókönyvíró is volt.

„Ezek után levetíteném az Hulot úr nyaral című filmet abból a csodálatos nézőpontból, amelyen keresztül Jacques Tati a társadalmat láttatja számunka” – folytatta Lynch.

„Amikor megnézed Tati filmjeit, rájössz arra, hogy mennyit tud az emberi természetről, és mennyire szereti azt. Ez csakis inspirációt jelenthet arra, hogy mi is ugyanezt tegyük.” Hulot úr volt egyébként Mr. Bean előképe is Rowan Atkinson bevallása szerint.

A film az APPLE TV+-on kölcsönözhető

Forrás: M1

 

Hátsó ablak (1954)

Az utolsó film, amelyet Lynch könyvében tökéletesnek nevezett meg, az a Hátsó ablak: Alfred Hitchcock 1954-es thrillere, James Stewart  - és Grace Kelly - főszereplésével, aki egy gyilkosság szemtanúja az ablakából, legalábbis minden jel erre utal.

„Levetíteném a Hátsó ablakot, amiatt a zseniális módszer miatt, ahogy Alfred Hitchcock képes létrehozni – vagy inkább újrateremteni – egy egész világot egészen korlátozott paramétereken belül”

– írta Lynch. „James Stewart soha nem hagyja el a tolószékét a film során, és az ő nézőpontjából mégis egy nagyon összetett gyilkossági történetet követhetünk végig. A filmben Hitchcocknak ​​sikerül megragadnia valami hatalmasat, és azt valami igazán kicsibe sűrítenie. És mindezt úgy éri el, hogy a filmkészítés teljes folyamatát tökéletesen az ellenőrzése alatt tudja tartani.”

A film az APPLE TV+-on nézhető meg

Forrás: TV2

Alkony sugárút (1950)

David Lynch egyik kedvenc filmkészítője Billy Wilder volt, egyik kedvenc filmje pedig az Alkony sugárút: Wilder 1950-es film noirja egy idősödő némafilmes színésznőről (Gloria Swanson) szól, aki megpróbálja összehozni régóta álmodott visszatérését. A Dazed & Confused Magazine-nak adott interjújában Lynch elmondta, hogy levetítette a filmet az első rendezése, a Radírfej (1977) szereplői számára, mielőtt a forgatás elkezdődött volna.

„Az „Alkony sugárút”-nak rendkívül erős a hangulata; úgy elmerülsz benne, mint egy álomban. Egy olyan hollywoodi történetet ragad meg, amely összekapcsolja a filmipar aranykorát a jelennel”

– mondta Lynch az interjúban. „Ez egy olyan film, ami az igazságról szól, ami ma is érvényes üzenet. Sok szomorúság és szépség van benne. És rejtély. És álmok. Szépség, szépség, szépség és még több álom.”

A film az APPLE TV+-on nézhető meg

Filmmúzeum

 

Bruno vándorlásai (1977)

David Lynch volt annak idején Werner Herzog egyik filmje, a görög tragédiák modern parafrázisaként működő Mit tettél, fiam? (2009) executive producere, és a két rendező között közeli barátság alakult ki – pedig nem könnyű Herzog barátjának lenni. A film kapcsán kialakult beszélgetésekből derült ki, hogy Lynch egyik kedvenc vígjátéka az amúgy nem a vígjátékairól ismert Herzog korai munkája, a Bruno vándorlásai.  A tragikomédia egy berlini utcazenészről, Bruno Stroszekről szól, aki most szabadult a börtönből, és felszólították, hogy hagyja abba az ivást – ő viszont inkább kivándorolna Amerikába. Sok film igyekszik egyszerre humoros és megható lenni, de Herzognak ez valóban sikerül. A képi világ egyedi és különös hangulatú, a forgatókönyv humora gyönyörűen melankolikus, a szereplőgárda pedig javarészt nem is színészekből áll, így kölcsönözve egy nagy adag őszinteséget is a filmnek.

A film jelenleg nem streamelhető

 

Lolita (1962)

Lynch másik kedvenc rendezője Stanley Kubrick volt: a filmes titán, aki olyan filmeket adott a világnak, mint a Mechanikus narancs (1971), a Ragyogás (1980) vagy az Acéllövedék (1987). 2014-ben az International House Philadelphia programsorozat keretén belül Lynch a Lolitát – Kubrick Vladimir Nabokov 1955-ben megjelent, híres-hírhedt regényének adaptációját – választotta ki a vetítésre. Amelyben egy kiskorúakhoz vonzódó tanár és egy 14 éves lány

– a regényben csak 12 éves a kislány, de úgy nem készülhetett volna el megfilmesítés -

között alakul ki egy furcsa, egészségtelen kapcsolat, és a férfi mindent megtesz annak érdekében, hogy ez így is maradjon, noha tudja, hogy nem bízhat a lányban.

A film az APPLE TV+-on nézhető meg

Forrás: Warner Home Video

 

Igazi áldás (1934)

David Lynch rendezőként általában az alapján választott kedvenc filmet, hogyan értékelte más rendezők munkásságát, ez a film azonban kivétel. Norman Z. McLeod rendezését azért nevezte meg legkedveltebb filmjei között, mert imádta a komikus W. C. Fields játékát, aki szerinte

ebben a szerepében nyújtotta élete talán legjobb alakítását.

Fields egy Harold Bissonette nevű, váratlanul tekintélyes summát öröklő, egyszerű zöldségest játszik, aki a pénzből szeretne Kaliforniába költözni, hogy ott egy narancsültetvényt vegyen, ám a családja – a rémes felesége és lusta sznob gyerekei - mindenben csak akadályozza. Furcsa, de nem lehetetlen Fields alakját megtalálni Lynch munkásságában.

A film jelenleg nem streamelhető

Forrás: Paramount Pictures

 

Legénylakás (1960)

Említettük már, hogy Billy Wilder volt Lynch egyik abszolút kedvenc rendezője? És ha Wilder, akkor a talán legismertebb munkája, a Shirley MacLaine és Jack Lemmon főszereplésével készült Legénylakás sem maradhatott le a listáról, amit a rendező oly gyakran emlegetett. Például 2011-ben, az általa tervezett párizsi nightclub, a Club Silencio megnyitóján – az azóta a világ több pontján is terjeszkedő klub arculatát a rendező Mulholland Drive – A sötétség útja (2001) című filmje inspirálta. A megnyitó hetén Lynch minden nap más kedvencét vetítette le a lelkes közönségnek – az első napot is Wilderrel kezdte, a már emelgetett Alkony sugárúttal, az utolsót pedig a Legénylakással zárta.

A film az APPLE TV+-on nézhető meg

Forrás: Turner Classics

 

Nagybácsim (1958)

Lynch nem csak az amerikai Billy Wilderrel duplázott a listáján, de a francia Jacques Tatival is. Bár a címben nem szerepel, de itt is Hulot úr (újra maga Tati alakítja) a főhős, aki meglátogatja párizsi rokonait, de a régi vágású férfi idegenül csetlik-botlik a modern nagyvárosban, és minduntalan képtelen kalandokba keveredik.

Ez volt egyébként az a film, amely megismertette Tatit Amerikával,

mivel a Nagybácsim elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat, aminek köszönhetően hamarosan forgalmazásba is került – itt látta még nagyon fiatalon Lynch. Hulot úr és Tati egyébként nem csak Mr. Beant inspirálta, de a karakter lett a magánnyomozó Benoit Blanc, a Tőrbe ejtve (2019 ) főhősének mintaképe is, Rian Johnson rendező pedig azt kérte a főszereplő Daniel Craigtől, hogy Tati játékából induljon ki az alakítása.  

A film az APPLE TV+-on nézhető meg

Forrás: Duna Televízió

 

Forrás: indiewire.com