136 évvel ezelőtt, 1885. június 17-én érkezett meg New York kikötőjébe az Isere fregatt fedélzetén a La Liberté éclairant le monde elnevezésű monumentális nőalak, ismertebb nevén a Szabadság-szobor. A neoklasszicista stílusban megalkotott, acélvázas rézkolosszust Franciaország ajándékozta az Amerikai Egyesült Államoknak az 1776-ban kikiáltott függetlenség százéves évfordulója alkalmából – bár anyagi gondok miatt 10 évvel lekésték a nevezetes centenáriumi évfordulót, így a 46 méter magas, 204 tonnát nyomó szobor csak 1886 októberében került rá a Szabadság-szigeten megépített, 47 méteres talapzatra. A szobrász Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belső vasszerkezet mérnöki munkáit az Eiffel-tornyot és a Nyugati pályaudvart is tervező Gustave Eiffel irodája végezte el. A Szabadság-szobor talapzata (ami egyben múzeum is) és a nőalak koronája a mai napig kilátóként funkcionál, a magasba emelt kezének belsejében viszont csak korlátozott létszámban lehet felmenni egészen a fáklyáig. Mivel a New York-i Szabadság-szobor az Egyesült Államok nemzeti jelképe és nemzetközi szinten is az egyik legismertebb építmény, számos filmben, moziplakáton, tévésorozatban és videoklipben felbukkant már az elmúlt évtizedekben. Ezekből állítottunk most össze egy csokorra valót. 

1. A bevándorló bevándorlós jelenete

Az Egyesült Államok történetében igen fontos szerepet töltött be a New York és New Jersey államok határán fekvő (ma már New Jersey-hez tartozó) Ellis-sziget. Itt működött 1892 és 1954 között a legforgalmasabb bevándorló-ellenőrző állomás – azaz aki egy szál batyuval a vállán, vagy a zsebében egy kevéske pénzzel hajózott át Európából az Újvilágba egy jobb élet reményében, az egész biztosan megfordult Ellis szigetén (egy felmérés szerint az USA jelenlegi lakosságának nagyjából a harmada rendelkezik olyan felmenővel, akinek a neve annak idején bekerült a sziget ellenőrzőállomásán vezetett bevándorlási lajstromba). Mivel Ellis Island igen aprócska Liberty Islandhez képest, a hatalmas óceánjárókkal New Yorkba megérkezők legelőször a Szabadság-szobrot pillantották meg. A szobor első emlékezetes filmes felbukkanásainak egyike Charlie Chaplin A bevándorló (The Immigrant) című korai, 1917-es remekművében volt, melyben Chaplin egy csetlő-botló bevándorlót alakított, és a többi sorstársával együtt ő is nagy reményekkel telve, megigézve bámulta a hajó fedélzetéről a Szabadság-szobrot.

2. A majmok bolygója fináléja

Annak ellenére, hogy a Charlton Heston-féle A majmok bolygója már 54 éves, a film befejezése még mindig üt! Gyorsan elnézést is kérünk az alábbi spoilerért, ha valaki esetleg még nem látta volna a sci-fik egyik legnagyobb klasszikusát: a főszereplő űrhajós ugyanis a Szabadság-szobor romjait látva döbben rá, hogy nem is egy intelligens majmok lakta idegen bolygóra keveredett, hanem mindvégig a posztapokaliptikus Földön volt! 

3. A keresztapa 2. bevándorlós jelenete

Chaplinhez hasonlóan Francis Ford Coppola is leforgatott egy olyan érzelmes jelenetet az 1974-es A keresztapa 2-höz, amelyben az Egyesült Államokba hajóval megérkező bevándorlók először a Szabadság-szobrot pillantják meg. A filmben köztük van kisfiúként a későbbi maffiavezér Vito Corleone is, aki más európai országok fiaival-lányaival együtt a Szabadság-szobrot látva már biztosra vehette, hogy jobbra fog fordulni a sorsa, mivel a XX. század elején a bevándorlási kérelmeknek mindössze 2%-át utasították el az amerikai hatóságok. Nem véletlen tehát, hogy a lenti jelenetben az átélt viszontagságok ellenére félelemmel vegyes, reményteli várakozás tükröződik a hajó morcos utasainak arcán.

4. A Menekülés New Yorkból plakátja

A Szabadság-szobor évtizedeken át a remény jelképe volt a hollywoodi filmekben. John Carpenter azonban (talán épp A majmok bolygója mintáját követve) egy lefejezett Szabadság-szobrot rakott a Menekülés New Yorkból moziplakátjára, ezzel is jelezve, hogy olyan horderejű csapás érte az Egyesült Államokat, ami a szabadság szimbólumát is romba döntötte. Ebben a disztópikus sci-fi akciófilmben ugyanis Manhattan egy fallal körülvett, veszedelmes börtönsziget, ahonnan a szökés lehetetlen. Amikor az Egyesült Államok elnöki különgépe épp a tiltott zóna közepén zuhan le, nincs ember, aki bemenne a rabok kezére jutott elnökért. Kivéve egyvalakit: Snake Plisskent (Kurt Russell), aki a szabadulásáért cserébe vállalja a veszélyes feladatot – máskülönben a bőre alá ültetett bomba felrobban. Érdekesség, hogy a plakáttal ellentétben a filmben betonbiztosan áll a Szabadság-szobor. Olyannyira, hogy Liberty Islanden van a kormányerők biztonsági ellenőrzőpontja, ahonnan beküldik az elítélteket a börtönszigetre, illetve ahonnan felszállnak a helikopterek, ha eliminálni kell a Manhattanből tutajon menekülni próbálókat. 

5. A Superman 4. nagy bunyója

Még sehol sem volt a mostani képregényfilmes őrület, amikor Christopher Reeve már sorra forgatta a jó és kevésbé jó Superman-blockbustereket. A Superman 4. - Harc a békéért 1987-ben került mozikba, ekkor debütált Lex Luthor emberfeletti erővel és gyilkos haraggal bíró teremtménye, Nuclear Man (a magyar fordításban: Atomember), akinek feltett szándéka volt megölni Supermant. A két gigász csatájába szó szerint beleremegett az egész világ: Nuclear Man ugyanis a pusztító erejével nemcsak lerombolta a Kínai Nagy Falat és felgyorsította az Etna kitörését, de még a New York-i Szabadság-szobrot is lekapta a talapzatáról, hogy a sikoltozó városlakók közé hajítsa!

6. A Szellemirtók 2. nagyjelenete

Az 1984-es Szellemirtókban megismert Dr. Venkman (Bill Murray), Dr. Stanz (Dan Aykroyd), Dr. Spengler (Harold Ramis) és a hozzájuk betársult Winston Zeddemore (Ernie Hudson) az 1989-es folytatásban Vigóval (Wilhelm von Homburg), a Kárpátok Ostorával, Moldávia Bánatával néz farkasszemet. A festményben raboskodó Vigo egy Janosz Poha (Peter MacNicol) nevű restaurátor segítségével foglyul ejti Danát (Sigourney Weaver) és a gyermekét, Oscart (akinek egyébként Venkman az apja!), hogy a kicsi elpusztításával immár hús-vér alakban hajthassa rémuralma alá a világot. A Szellemirtók azonban rájönnek, hogy a természetfeletti jelenségeket kísérő ektoplazmikus üledék képes reagálni az érzelmekre, így ha sok pozitív energiát kap, gonoszkodás helyett jót fog cselekedni. Ezért aztán bekenik a mágikus trutyival a Szabadság-szobor vasszerkezetét, ami Howard Huntsberry Higher and Higher című dalának vidám taktusaira életre kel, és a szilveszteri utcabálon mulató New York-iak üdvrivalgásának hála egészen a múzeumig trappol, majd ott a fáklyájával betöri a tetőt. Így a Szellemirtók csapata már meg tudja akadályozni Vigo és Janosz Poha ördögi szertartását.

7. Michael Jackson Black Or White videóklipje

Ki ne emlékezne Michael Jackson Black Or White című 1991-es slágerére, benne a gitározgató Macaulay Culkinnal, az egymásba morfolódó fejekkel, no és persze Jackóval, aki hol az afrikai sivatagban, hol az indiánok prérijén, hol a New York-i Szabadság-szobor fáklyáján táncol. A John Landis által megrendezett videóklipet alighanem még abban az évben több száz alkalommal levetítette MTV, a VH1 és a többi zenecsatorna – no persze csak a rövidített változatot, és nem azt a 11 perces verziót, amiben Jacko fekete párduccá változva tör-zúz a sikátorokban.

8. A Deep Impact cunamijelenete

Ebben az 1998-as katasztrófafilmben, ami kísérteties hasonlóságot mutat a szintén 1998-as Armageddonnal (az ugyanakkor bemutatott, ugyanarról szóló filmeket ebben a cikkünkben szedtük össze), szokás szerint eljátszottak a készítők azzal a toposszal, hogy nagyon nagy a baj, ha már a Szabadság-szobor is romba dől... Ennek az oka itt egy gigantikus szökőár, amit a Föld felé közeledő hatalmas meteorról leszakadó üstökös tengerbe csapódás kelt. Újabb meteordarab okozta cunami szerencsére viszont már nem jön, mivel a Robert Duvall által vezetett űrhajó egy öngyilkos misszió során megsemmisíti a gigantikus meteort.

9. Az X-Men - A kívülállók  fináléja

A 2000-ben bemutatott X-Men - A kívülállók filmvégi nagy leszámolása a Szabadság-szobor környékén (többek között Liberty Island múzeumában és a nőalak fején(!) történik. Nem véletlenül: a film főgonosza, Magneto (Sir Ian McKellen) a szoborban rejtett el egy olyan masinát, melynek sugarai mutációt tudnak okozni a közönséges emberekben – Magneto ördögi terve ugyanis az, hogy ha mindenki mutáns lesz, nem fogja senki sem üldözni a mutánsokat. A gépet az Ellis-szigeten tanácskozó politikusokon akarja tesztelni, rejtekhelyül pedig azért pont a Szabadság-szobrot választja, mert a fémmanipulálás mestereként ott foglyul tudja ejteni a tervét akadályozó X-Men csapatot. Szerencsére Logant (Hugh Jackman), Ciklont (Halle Berry), Küklopszot (James Marsden) és Jean Greyt (Famke Janssen) keményebb fából faragták, és egy látványos akciójelenetben harcba szállnak a gonosz mutánsvezérrel és csatlósaival.

10. A Cloverfield plakátja és rombolásjelenete

Matt Reeves rendező és J.J. Abrams producer a 2008-as Cloverfieldben a Menekülés New Yorkbólhoz hasonlóan a lefejezett Szabadság-szobrot mutogatták a plakátokon a marketingkampány során. Igaz, azt sokáig maga a film sem árulta el, hogy pontosan mi is törte le a szobor fejét. A Cloverfield ugyanis a Blair Witch rángatózó VHS-kamerás stílusát kötötte össze a King Konggal és Godzillával, a nézők viszont magát a szörnyet nem is nagyon látták a filmben, annak found footage stílusából adódóan. Egyedül annyi biztos, hogy a videófelvételt készítő fiatalok bulizásának vége szakad, miután New Yorkra rászabadul egy másik világhoz tartozó, rettenetes óriásszörny, ami látványosan labdaként hajigálja a Szabadság-szobor fejét.