A termék el nem helyezés

A filmek költségvetésének jelentős részét a termékelhelyezés adja ki, vagyis bizonyos reklámozni kívánt cikkek megjelenítése a történet megfelelő pontjain, és vannak olyan filmesek, akik tökélyre vitték ennek a művészetét. Meglepő módon ugyanilyen fontos a termék el nem helyezés is, a gyártók ugyanis nagyon érzékenyek a termékeik megfelelő image-re, arra, hogy bizonyos dolgokkal ne társítsák őket. Ezért van az, hogy sokszor a filmeseknek engedélyt kell kérniük bizonyos termékek megjelenítéséhez, és van, hogy ezt az engedélyt biztosan nem kapják meg.

Az Apple például nem engedélyezi, hogy negatív karakterek iPhone-t használjanak, mert félnek tőle, hogy ez sérti a márka integritását, akármi is legyen az, így aztán a James Bond gonoszok kénytelenek beérni olcsó kínai vackokkal.

Fülest kaptak

A folyamatos szövegtanulás a színészi mesterség egyik legnagyobb átka, és ez sosem ment jól a nagy Marlon Brandónak. Sokáig papírdarabokra írta a szövegét, amit a díszlet különböző pontjaira ragasztott fel, de több kamera használata esetén ez kész lebukás. Karrierje vége felé jött az ötlet, mi lenne, ha egy asszisztens végig a fülébe mondaná a szövegét, és a Dr. Moreau szigete (1996 ) hirhedt forgatásán már ezt a módszert használták, egyebek között ezért hord olyan hülye kendőt. A vele a Don Juan DeMarcóban (1995) együtt dolgozó Johnny Depp is elleste az ötletet, és a Karib-tenger kalózai filmek egy részét így csinálta végig. Azzal magyarázta hogy nem csak szöveget, de az utómunkálatok során bekerülő zajokat is hallgatta, hogy bele tudjon rázódni az adott jelenetbe. A világ legjobban fizetett színésze, Robert Downey Jr. esetében is kiderült, hogy a Bosszúállók: Végtelen háború (2018) forgatásán fülest használt – az ő védekezése hihetőbb volt. Bizonyos jeleneteket annyiszor írtak át ott helyben, hogy felesleges volt előre megtanulni a szöveget.

Az előzetesek jóval előbb készülnek el, mint maga a film

Egy film marketingjének legfontosabb eszköze az előzetes, ami mindig óriási hírveréssel jön ki. Csakhogy a trailert nem azok csinálják, akik a filmet, hanem erre specializálódott stúdiók, amelyek közül akár többet is versenyeztethetnek, ha igazán nagy produkcióról van szó. Amíg a film készítői az utómunkálatokkal és pótlólag felvett jelenetekkel foglalkoznak, addig az előzetest gyártó cégek legyártják a megadott szempontok alapján az előzeteseket, így viszont gyakran fordul elő, hogy olyan jeleneteket használnak fel, amik nem kerülnek bele a végleges verzióba, vagy olyan karaktereket emelnek ki, akiknek a végső vágás után már nincs akkora súlya, mint eredetileg tervezték. Így lett Jared Leto Jokere akaratlanul is „túlsúlyos” a Suicide Squad - Öngyilkos osztag (2016) első trailerében, miközben maga a karakter teljesen háttérbe szorult.

A szex a végére marad

Függetlenül attól, hogy az adott ágyjelenet a filmen belül mikor található, azt szinte mindig a forgatás legvégén veszik fel, aminek több oka is van. Az egyik az, hogy optimális esetben az abban „érdekelt” színészek addigra annyira összeszoknak, és a rendezővel is olyan pompáson összehangolódnak, hogy könnyebb lesz elérni a kívánt initimitást, de van egy praktikusabb ok is. Az ilyen jeleneteket nem a teljes stáb előtt veszik fel, csak a legszükségesebb szakemberek maradnak, hogy a színészek ne legyenek gátlásosak - és ne lógjon be semmi, ne tükröződjön be semmi, ne legyen zavaró zaj -, így a felesleges, drágán fizetett stábtagokat korábban el lehet már küldeni.  

Nem csak egy stáb van

Optimális esetben egy filmet egyetlen szakembergárda készít el, akik jól ismerik egymást, jól megértik magukat egymással, így minden flottul megy. A nagy produkciók azonban rengeteg helyszínen készülnek, ami egy logisztikai rémálom. Utaztatni, szállítani, elszállásolni kell, vízumokat, engedélyeket szerezni, és így tovább. Ilyenkor az adott helyszínen toboroznak másik stábot, vagy a legközelebbi olyan helyen, ahol megbízható, tapasztalt szakemberek vannak, és velük csinálják meg az ottani munkát, amihez persze a rendezőn kívül kell egy alapstáb is a vezetőoperatőrrel, rendezőasszisztensekkel, másokkal, aki összefogják a produkciót, ami ilyen körülmények között akár szét is eshetne.

Csalnak digitálisan

Ha lehet csalni, akkor csalnak is, ez az alapvető emberi igazság, és digitális eszközök a csalás, akarom mondani a korrigálás és javítás széles tárházát kínálják. Az már alap, hogy a bőrhibákat a színészek arcát egy gyors digitális retusálással eltávolítják, de vannak cifrább esetek is. Közröhej tárgyai lettek a Az Igazság Ligája (2017) készítői, amikor digitálisan távolították el Henry Cavill időközben növesztett bajuszát egy utólag felvett jelenetben, úgy, hogy a dolog 25 millió dollárjukba került, de vannak másfajta csalások is. Bár a készítők soha nem vallották be, de nyílt titok a szakmában, hogy Margot Robbie formás lábait digitálisan hosszabbították meg a A Wall Street farkasában (2013), hogy még dögösebb legyen, és akkor a formásabb tett orrokról, nagyobb bicepszekről és keblekről nem is beszéltünk más filmek esetében.

A folytonosság az úr

Mivel minden jelenetet számtalanszor kell felvenni, mindent újra és újra el kell játszani, akár napokon át, mindig mindent elölről kezdve. Ezért létfontosságú, hogy ezek a kezdőpontok rögzítve legyenek, és külön stábtagok munkája, hogy ezt részletesen dokumentálják és rögzítsék. Itt nem csak arról van szó, hogy a színészek pontosan melyik X ponton álltak, hanem arról is, mennyi víz van a poharukban, mennyire van elhúzva a függöny, mikor melyik statiszta halad el a háttérben, kinek hogyan áll a frizurája, mennyire van felgyűrve az ingujja, és még további kismillió részletre kell ügyelni, hogy azok a harminckettedik csapónál is pont ugyanúgy legyenek, mint az elsőnél. Van olyan, hogy az egyik stábtag kizárólagos feladata, hogy mindenkinek pontosan ugyanaddig töltse fel a poharát,  mint ameddig volt a jelenet kezdetén, majd ezt újra és újra megtegye.

Nem tudni, mennyibe kerül egy film és mennyi pénzt hozott   

Az adott film költségvetése sokszor hétpecsétes titok, ahogy az is, hogy pontosan mennyi pénzt kerestek vele. Ennek vannak egyszerű okai, a konkurencia elől titkolnak bizonyos összegeket, illetve a bevétel olyan sok országból érkezik és olyan sok helyről, hogy nehéz számon tartani. A profit egy része a moziforgalmazásból jön, más része a VOD és streaming bevétel, DVD és Bluray kiadás, amihez jön a szponzoráció és nagy mértékben a merchandise, de van más ok is. Természetesen az adózás, illetve a trükközés a színészeknek járó pénzekkel. Van ugyanis, aki a fix gázsi mellé a bevételből is kér százalékot. A leghírhedtebb eset az volt, amikor addig bűvészkedtek a számokkal, amíg ki nem hozták veszteségesnek a Star Wars: A Jedi visszatértet(1983), hogy ne kelljen a Darth Vadert játszó David Prowse-nak fizetni – a valóságban a film már az első körben $475 milliót hozott. Ugyanakkor van olyan is, hogy egy kockázatos projektnél kisebbnek tüntetik fel a költségvetést, mert akkor a bukás is kisebbnek tűnhet.