A modellből lett színésznőből a Madarak révén lett sztár, de megfizette ennek árát, majd a világ szó szerint legveszélyesebb filmjének lett a hősnője, de túlélt mindent és mindenkit.
1. Nathalie Kay "Tippi" Hedren Minnesota államban született 1930. január 19-én – és nem 1935-ben, ahogy azt karrierje elején a Universal stúdió publicistái éveken át állították. Tippi anyai ágon német és norvég, apai ágon pedig svéd felmenőkkel rendelkezik, ahogy azt neve is sejteti. A csinos lány már 17 évesen a régió legnagyobb áruházlánca, a Dayton’s arca lett modellként – 20 évesen pedig New Yorkba utazott, hogy az egész világ megismerhesse.
2. New Yorkban a neves Eileen Ford Agency szerződtette, hamar befutott modellként, szerepelt a Life és a Glamour magazinok címlapján, egy sor reklámban tűnt fel, továbbá már ekkor megkeresték filmszerepekkel. Az első, apró szerepe a The Pretty Girl című musicalben volt, de rendszerint nemet mondott a felkérésekre, mert nem érezte magát elég tehetségesnek.
Aztán jött egy ajánlat, amire nem mondhatott nemet.
3. A Madarak volt Tippi Hedren első főszerepe, amit annak köszönhetett, hogy Alfred Hitchcock emlékezett rá egy pár évvel korábban futó, diétás csokiital reklámjából. A hirdetésben a csinos színésznő egy nagyváros utcáin tipeg, és kirakatokat nézeget, amikor egy kópé kinézetű kisfiú utána füttyent egy kabrióból, amibe a színésznő végül mosolyogva be is száll – talán pont a fia a kissrác. Ezt a jelenetet végül Hitchcock kikacsintásképp átemelte a Madarakba is: az emlékezetes nyitójelenetben Tippi Hedren egy nagyváros utcáin tipeg, amikor az állatkereskedés kirakata előtt valaki utána füttyent, az égen pedig már gyülekeznek az ijesztően vijjogó madarak.
A jelenet legvégén egyébként maga Hitchcock sétál ki az állatkereskedésből a kutyáival, Geoffrey-val és Stanley-vel.
4. Hitchcock nagyon furcsa alak volt: bár 54 évig volt házas, azt állította, hogy csak egyszer szexelt egész életében. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy megszállottja legyen női főszereplőinek. Grace Kelly és Janet Leigh egyaránt panaszkodtak irányító természetére: nem volt hajlandó megengedni nekik, hogy a többi szereplővel beszéljenek, vagy rajta kívül más kísérje őket a forgatás helyszínére,
A Psycho sikere után Hitchcock az addig ismeretlen Hedrent választotta a Madarak (1963) főszerepére, aki azonnal sztár lett, de kiszolgáltatott helyzetbe is került. A forgatáson a rendező megtiltotta a többi szereplőnek, hogy beszéljenek vele, nem érhettek hozzá, Hedrennek pedig azt mondta, hogy nem szeretik őt.
5. Hedren a rendező következő filmjében, a Marnie-ban (1964) is főszerepet kapott, ahol Sean Connery volt a partnere, és egy hasadt személyiségű tolvajt játszott, méghozzá remekül. Ekkorra Hitchcock megszállottsága állítólag már veszélyessé vált: többször is szexuális ajánlatot tett a színésznőnek, amit az visszautasított. Innentől kezdve Hitchcock pokollá tette a közös munkát. Alig álltak szóba egymással, a rendező magándetektívekkel figyeltette a színésznőt, akinek még a kislányát, a később szintén színésznőként dolgozó Melanie Griffith-t sem engedte be a forgatásra.
6. Hedren már a Marnie forgatása közben próbált felmondani, de Hitchcock a szerződésükre hivatkozva ezt visszautasította. Nem kérte fel Hedrent új szerepre – aki nyilván nemet mondott volna -, de azt sem engedte, hogy más rendezőknek dolgozzon.
Hitchcock ráadásul aktívan kampányolt, hogy megakadályozza Hedren Oscar-jelölését a Madarak főszerepéért, és amikor a színésznő az alakításáért Golden Globe-díjat kapott, nem engedte, hogy személyesen vegye át. Noha Hedren tovább dolgozott, karrierje súlyosan megszenvedte a konfliktust.
7. Kevesen tudják, hogy a Madaraknak készült egy folytatása - az eredeti film vége némiképp nyitva maradt, így nem volt ördögtől való egy második rész. A Madarak 2. közel harminc évvel az első film után készült, simán csak televíziós forgalmazásra. A filmet az a Rick Rosenthal rendezte, aki a Halloween második részét is dirigálta, ám a stáblistán Alan Smithee álnév szerepel, mivel annyira vacak lett a végeredmény, hogy nem vállalta. Az egyetlen visszatérő szereplő Tippi Hedren, ám ez is megtévesztő, mert egészen más karaktert játszik. Ahogy a történet sem folytatás, csak itt is jönnek a gyilkos madarak, és annyi.
8. Tippi 19 évesen házasodott meg, az egykori gyerekszínész, későbbi reklámmogul Peter Griffith lett az első férje, és tőle született egyetlen gyermeke, Melanie Griffith 1957-ben. Szülei kétéves korában elváltak, majd Tippi 1964-ben hozzáment akkori ügynökéhez, Noel Marshall producerhez –
a házasság eredménye minden idők legveszélyesebb filmje lett.
9. Marshall korábban állatkertben dolgozott, és mindig vágyott egy olyan filmre, amiben nagyragadozók játszanak – ez lett az 1981-ben megjelent, összesen 11 éven át készülő Roar (Üvöltés). A rendezőnek az a kiváló ötlete támadt, hogy saját családjával forgatja le a sztorit, amelyben vad oroszlánok támadnak egy Kelet-Afrikában tevékenykedő természettudós helyszínre látogató családjára. A Roarban szerepelt Tippi Hedren, mostohalánya, Melanie Griffith és két fia, John és Jerry.
Igaz, az eredeti elképzelés az volt, hogy betanított nagymacskákkal dolgoznak, de egy tréner sem „kölcsönzött” nekik állatokat, amikor kiderült, hogy legalább 30-40 példányra lenne szükség, mert így garantált volt, hogy az állatok egymásnak esnek.
10. A nagymacskák végül meglepő módon nem ölték meg egymást, de Griffith-t egy oroszlán olyan csúnyán arcon harapta, hogy ötven öltéssel kellett összevarrni a sebet, és később arcplasztikára is szükség volt.
Tippi Hedrennek a lába tört el, amikor egy elefánt ledobta a hátáról, majd egy nőstény oroszlán hátulról fejbe harapta (az incidens a film végső változatába is bekerült); a sebet 38 öltéssel kellett összevarrni.
Az operatőrt, Jan de Bontot csaknem megskalpolta egy, a fejébe harapó oroszlán – végül nem kevesebb mint 120 öltéssel tudták megmenteni a fejbőrét. A rendezőt magát annyiszor támadták meg az oroszlánok és egyéb nagymacskák, hogy már üszkösödni kezdtek a sebei. Ha ez nem lett volna elég, jött egy bozóttűz, ami sok felszerelést is elpusztított és egy árvíz, amelyben három oroszlán elpusztult. Az ördögűző executive producereként ismert filmes a Roar után nem rendezett több filmet – talán jobb is.
11. A jókora anyagi kudarcot is jelentő, a befektetett 17 millió dollárból csak kétmilliót visszahozó, a család vagyonát felemésztő Roar elkészítése után Marshall és Hedren 1982-ben elváltak, mert Hedren szerint a férfi veszekedéseik során agresszíven viselkedett vele. Ráadásul távoltartást kellett elrendelni Marshall ellen, akit pszichiátriai kezelésre is köteleztek.
12. A Roar forgatása után a felhasznált nagymacskák a Hedren által alapított kaliforniai Shambala Állatmenhelyre kerültek, akárcsak az az elefántbika, Timbo, amely akaratlanul is sérülést okozott neki. Timbo a legnagyobb valaha fogságban felnevelt elefánt rekordját tartotta – 2005-ben, 48 évesen hunyt el. Az állatmenhely most is működik, ide került Michael Jackson két bengáli tigrise is, a működtetésébe Hedren unokája, a szintén színésznő Dakota Johnson is besegít. A színésznő számos segélyprogramot is indított világszerte földrengések, hurrikánok, éhínség sújtotta régiókban.
13. Hedren játszott Charles Chaplin utolsó filmjében, a Marlon Brando és Sophia Loren főszereplésével készült A hongkongi grófnőben (1967). Ő volt Brando válni készülő felesége, Chaplin pedig, aki ezúttal „csak” rendező, író, producer és zeneszerző volt, csellel vette rá Hedrent a szerep elvállalására – azt hazudta neki, hogy csak egy pár soros cameója lesz – érkezésekor derült ki, hogy ennél sokkal többről van szó. Chaplin azzal védekezett, félt, hogy a színésznő nemet mond.
14, Hedren az utóbbi évtizedekben főleg televíziós sorozatokban volt látható, például a Gyilkos sorok vagy a CSI: A helyszínelők, utolsó szerepét 2018-ben játszotta el, a Something Horrible című thrillerben. 2006-ban a Fashion House című szappanopera forgatásán a fejére esett egy rosszul rögzített, több gallonos víztartály, csoda, hogy túlélte, de azóta is kínzó fejfájás gyötri. Be akarta perelni a produkciót, de az ügyvédje kikotyogott több részletet erről is a sorozat készítőinek, akik így megakadályozhatták a pert.
csakhogy a neki megítélt másfél millió dollárt nem lehetett behajtani az illetőn, akinek egyszerűen nem volt ennyi pénze.
15. Hedrent a világ filmművészetéhez való hozzájárulásáért Jules Verne-díjjal jutalmazták, és a hollywoodi Hírességek sétányán csillagot kapott.