Audrey Tautou sosem okoz csalódást. Gyönyörű, mosolygósan kislányos arca és szomorú mély szemei bármelyik vígjáték színvonalát az egekbe emelik. Ráadásul az Egyedül nem megynek csak a címe ilyen esetlen, a film maga egész élvezhető.
A tehetséges rajzoló, de takarítónőként dolgozó Camille, az arisztokrata származású, ám képeslapokat árusító Philibert és a sokat csajozó, viszont éjt nappallá téve dolgozó szakács Franck kalandos módon lakótársakká válnak. Franck és Camille kezdetben ki nem állhatják egymást, csak közös barátjuk, Philibert miatt viselik el a másikat. Aztán lassan fordul egyet a kocska és a világ legédesebb lakóközössége válik belőlük. Aztán Franck és Camille között több is kialakul. Persze már az első képsorok sejtetik a történet végkimenetelét, az események apró fordulatai mégis rendre meglepik a nézőt.
A történetszálak ugyanis alattomos módon terelik el a figyelmet az egyik főszálról a másikra. Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy már nem Philibert és Camille története érdekel bennünket, vagy hogy nekünk is kezd fontossá válni a nagymama. Nem hibátlan a dramaturgia, de kétségtelenül van néhány érdekes ötlete a történetszálak hangsúlyának eltolódásáról. A meg-megbicsakló dramaturgia ellenpontjaként viszont látunk a filmben négy hibátlan színészi alakítást.
Audrey Tautou-ról fölösleges lelkendeznem, nem fog csalódást okozni senkinek. A Francket játszó Guillaume Canet korrekt alakítást nyújt, olyan, mintha kisujjból rázná ki mind a hősszerelmes érzékeny fiút, mind az idegesítő, nagyképű tapló lakótársat. A Franciaországban már rendezőként is dolgozó Canet-nek rutinmunka volt Franck szerepe. Van a filmben két igazán meglepő alakítás. Francoise Bertin a nagymama szerepében tökéletes, a nagymamaság esszenciáját ragadja meg: elképesztően aranyos, házsártos, aggodalmaskodó, közben a legjobban szerető nagyi. Minden jelenete a filmben mosolyra fakasztja a nézőt. Első filmbéli szerepe 1963-ban volt a Tavaly Marienbadban egyik szállodavendégeként. Teljesen új arc a dadogós Philibert-et játszó Laurent Stocker. A bohókás természetű képeslap árus megformálójának játéka egyszerre eredeti és humoros, profi viszont az amatőrök frissesége érződik rajta. Nem csoda, hogy a franciák a legígéretesebb színész díjával jutalmazták idén.
Az egyedül nem megy című film egy igazán könnyed francia vígjáték a műfaj franciáktól megszokott minőségével és profizmusával. Kizárólag szórakozni vágyóknak ajánljuk, randikra például tökéletes. És jobb, mint a címe.
