Valamikor réges-régen (úgy húsz éve), egy ősi, legendás birodalom szívében (valahol New York környékén) egy legény, kit kedveltek az istenek (Jordan Mechner programozó) belevágott élete kalandjába, és verejtékes munkával megalkotott egy varázslatos szerkezetet (a Prince of Persia elnevezésű PC-játékot), amivel leigázta az egész világot. És ami a titánok erejével (elképzelhetetlenül sok pénzzel) ajándékozta meg őt.
Abban, hogy a találmány a számítógépes játékok (egyáltalán, a számítógépes mindenfélék) őskorában hatalmasat robbant, nincs semmi meglepő, elvégre hőse, egy mérsékelten izgalmas környezetben tüsténkedő herceg hihetetlen dolgokra képes: megy, ugrik, guggol és üt. S bár a játék időközben számtalan újításon, bővítésen és szépítésen esett át, a főszereplő repertoárja alig is bővült. A tevékenységminimalizálást a moziba is szépen átvitték: a címszerepben izomkodó Jake Gyllenhaal tök profin megy, ugrik, guggol és üt, sőt néha beszél is. De mint a monitorról a vászonra varázsolt műremekeknek általában, a Perzsia hercegének sem a verbalitás az erőssége, így akármennyire is szeretjük Gyllenhaalt, mikor belemelegszik az idő, a homok, az oroszlán és a puputeve kapcsolatának elemzésébe, jobban örülnénk, ha inkább guggolna még hármat. A film elsősorban persze nem minket, egyszerű halandókat, sokkal inkább a játék megszállott rajongóit szeretné elkápráztatni - feltesszük, sikerrel. És ha mégsem, akkor néhány jól irányzott joystickcsapással maguk segíthetik győzelemre kedvencüket.
