Gát György ötletétől Réz András forgatókönyvén át Vukán György főcímdaláig minden zseniális volt 1984-ben ebben a sorozatban.
Régen minden jobb volt, főleg amikor még egy sárga motorral járó, klumpás karatéslány is rendet tudott tenni Budapest utcáin! A Linda tévésorozat persze ma már megmosolyogtatóan gagyi és naiv - gondoljunk csak a Margitszigeten kempingező NDK turistákra, akiket ma már inkább a közteresek zaklatnának, nem egy szatír.
A '80-as, '90-es években viszont nagyon menőnek számított ez a sorozat. Hiszen ugye a szemcsés Videoton és Orion tévéinken keresztül nézve a klumpában karatézó Linda (Görbe Nóra) és a folyton csak szerencsétlenkedő segítőtársai (általában Szerednyey Béla, de néha Balázs Péter, Harsányi Gábor és mások is) pont olyan vagány bűnüldözőknek tűntek, mint a külföldi konkurenseik: Starsky és Hutch, Derrick és Klein, a Beverly Hills-i zsaru vagy Cattani felügyelő A polipból. Pedig a Linda tévésorozat bevallottan csak azért készült el, mert a Filmművészetire járó Gát György a főszerep felajánlásával akarta felszedni Görbe Nórát!
Akkoriban persze Gát György sem úgy élt a köztudatban, mint a tehetségtelen producer, aki a Kis Vukkal megerőszakolt az eredeti Vukot, hanem mint egy Amerikát frissen megjárt filmes, akinek annyira bejöttek az amerikai krimik, valamint Bruce Lee és Jackie Chan életműve, hogy mindenáron össze akart hozni egy "szocialista karatefilmet". Az 1984-re elkészülő első három részhez tényleg a legjobb kollégákat gyűjtötte maga köré: Polgár András és az Andrew C. Copper álnéven író Réz András zseniálisan ötvözték a külföldi krimiket azzal a fajta Kádár-kori szomorú rögvalóságával, amit a Szomszédokban is hétről hétre láthattunk.
A szereplők mindegyike telitalálat volt, kezdve a szerencsétlen magyar zsaruktól a folyton civakodó Bodrogi Gyula-Pécsi Ildikó pároson át a melankolikus igazságügyi kórboncnokot alakító Bánffy Györgyig. A látványosan lekaratézott mellékszereplők között ráadásul olyan, ma már befutott magyar sztárokat is láthattunk, mint a HÓHÉR-tetoválásos Rékasi Károly. De Vukán György dzsezzes főcímzenéje (Kozma Péter rajzolt intrójával) is zseniális!
A rendszerváltás előtt talán csak a magyar Piedone, Ötvös Csöpi népszerűsége vetélkedhetett Lindáéval. Abban viszont biztos vagyok, hogy sokkal többen tanultak meg a sorozat hatására motorozni és karatézni, mint a Bujtor István akciófilmjei után vitorlázni!