...Mindjárt ki is próbálható, működik-e, hisz itt a másik filmpremier, a hollywoodi illetőségű M: I-2. A titokzatos képlet nem más, mint a Mission: Impossible folytatásának a fedőneve. Nos, ebben azután csőstől ömlik a jónépre mindaz, amit a hollywoodi film csatasorba állít, hogy hatalmába kerítse a világot. Elképesztő alaphelyzet (az emberiséget fenyegető végveszély, halálos hatású szérum formájában), a nemzetközi Gonosz agresszív akciója (repülőkatasztrófának álcázott szérumlopás, zsarolás, túszejtés, gyilkolás stb., stb.), a Jófiúk kis csapatának halálmegvető hősiessége (hajsza hegyen-völgyön, meredek szilafalon, föld alatt és levegőben, folyvást az elmaradhatatlan golyózáporon át). És egy kis szerelem, hogy "romantikussá" lehessen mázolni a tőről metszett, jéghideg akciózásból épülő akciófilmet.
Ez eddig rendben, aki izgulni vágyik, hadd izguljon, erre valók a modern filmmesék. Az M: I-2 azonban már a mesét is kifelejti az adalékok közül (nem egyedüliként a műfajban). A tisztes fejtöréssel, némi szellemi erőlködéssel létrehozható fordulatok, meglepetések helyébe pusztán a technikával létrehozott elképesztés lép. Ez akkor is egyhangú, ha nem az észkombájnok műfajában óhajtanak jeleskedni az alkotók. Az elképesztésben részt vesz Tom Cruise is. Színészt viszont egy szálat sem látni, pedig a szereplők között igen jó teljesítményeket eszünkbe juttató neveket olvasunk. Viszont időnként nem lehet nem kacagni. Nem a humor késztetésére, az önmaga paródiájába forduló elképesztés a nevetséges.
