-Mikor kezdtél zenével foglalkozni?

-Középiskolásként egy lakótelepi rock-zenekarban, a Géniuszban gitároztam és énekeltem. Aztán elvittek katonának.

-Hova jártál iskolába?

-A Petrik Lajos Vegyipariba. Egyébként ide járt Demjén Rózsi, Korda György, Sólymos Tóni, Hobó is. A suli után vegyész lettem, dolgoztam is egy évet, majd katona lettem. '89 tavaszán felvételiztem a Színművészeti Főiskolára, ahol az első forduló után szólt Versényi Ida néni, hogy fel vagyok véve. Azt mondta, szükség van ilyen magas, jó kiállású tenor fiúkra, de a második, harmadik fordulót is komolyan kell venni, ezért segít készülni. Mi voltunk az első négy éves osztály, akit egy kicsit komolyabban vettek - még nem voltunk nappali tagozat, csak reggel és délután jártunk be. Talán ezért is gondolom, hogy a színház a legjobb tanítómester. Első évben megkaptam a Dorian Gray szerepét, de akkor még fogalmam se volt a színpadi létről. Ács János volt a rendező.

-Milyen volt a próbaidőszak?

-Nagyon hasznos volt, ő magyarázta el nekem azokat a dolgot, amit tudni kell a jó színpadi mozgáshoz, mert lényegében üres volt a színpad - Menczel Róbert volt a díszlettervező. A rendezés a lélekre figyelt, a zenén és a szövegen át való kifejezésre. Ács János arra tanított, hogy figyeljük a szöveget: azt, hogy mit változtat meg az ember lelkében, testén, ami elhangzik. Talán ez idő alatt tanultam a legtöbbet.

-És ki volt még emlékezetes tanárod?

-Bagó Gizella, aki azóta is az énekmesterem. Néha egy-egy próbán is megnéz és elmondja: ez vagy az nem volt olyan jó. Rajta kívül van még két-három ember, akinek a véleményére mindig számítok, nagyon fontos, hogy legyen megbízható kontrollja az embernek. Bagó Gizella segített felkészülni, mikor a felvételi utáni nyáron énekeltem egy Szörényi-oratóriumot a Margit-szigeten. Én, a rock-énekes fiú egy színpadon énekeltem, Hamari Júliával, Kincses Veronikával, Begányi Ferenccel, Gáti Istvánnal. Itt látott meg Miklós Tibor, és ezután hívott a Dorian Gray-re. Nagyon örültem, hogy bekerültem a Rock Színházba, és eljátszhattam a legnagyobb szerepeket. '95 októberében - fél évvel a Rock Színház megszűnése előtt - kimentem Németországba. (Azóta sincs Magyarországon olyan színház, ami csak musicaleket játszana, magas színvonalon, hittel.) A német meghallgatás, a Miss Saigon férfi főszerepére pont a születésnapomra esett, így tudtam, hogy szerencsés csillagzatú dolog lesz. November 12-én utaztam ki, december 13-án volt a premierem. '97 nyaráig kint voltam, aztán hazajöttem. Egy évig építkeztünk. Ezután hívott Balikó Tamás Pécsre a Jézus Krisztus Szupersztár-ra. Lementem, és most már Pécs a második otthonom. Ott négy főszerepet játszottam el, most készülök két újabbra. Megkaptam a Pécsi Színház Nívó-díját - amit tizenkét éve csak tagok kaptak meg.

-Kamasz rock zenészként gondoltad volna, hogy operettet fogsz énekelni?

-Dehogy. Talán annyi előzménye volt, hogy amikor otthon valaki feltett egy Simándi lemezt, a tenor hang szépségé feltűnt, de soha nem gondoltam, hogy valaha is énekelni fogom ezt. Hozzáteszem, a Víg özvegy csak egy kirándulás volt. Inkább a musicalt szeretem, ami más beállítottságot kíván. Többet lehet játszani a hanggal, ha mikroportba énekel az ember. Az operettnél át kell énekelni egy zenekart, gömbölyűen kell, hogy szóljon - az egy klasszikusabb dolog. Ráadásul nem lehet igazán jónak lenni egy operettben úgy, hogy előző nap a Valahol Európában-ban üvöltök a gyerekekkel. A más torokállások, és a sok egyéb technikai és stiláris különbség megkülönbözteti a két előadásmódot. Nem szeretném szétaprózni magam. Amíg ennyi musical felkérésem van, addig nem feltétlenül akarok operettben szerepelni.

-Sokan mondják, hogy Magyarországon nincs meg a musicaljátszásnak minden feltétele.

-Persze, de a hazai színházakban egy jó prózai darabot el lehet játszani tízszer-húszszor, a zenésen viszont sokadszorra is a csilláron lógnak. Egy díszletre nálunk van két-három millió forint, kint ugyanennyi dollárban. Stuttgartban például felépítettek a Miss Saigonnak egy színházat, nálunk a Madách átalakításokkal alkalmas arra, hogy most a Fantom menjen. A magyar énekeseket pedig mindenhova hívják, mert jók.

-Te a musicalt jobban is szereted.

-Lehet, bár amikor rockénekes voltam, akkor azt szerettem legjobban. Nemrég énekeltem egy Freddy Mercury emlékkoncerten. Jó volt, de azért aki belekóstol a színészetbe, annak hiányzik a játék. Az operettről nem mondanám, hogy kevésbé szeretem, mert a Víg özvegyben Danilót játszhattam, aki egy lump alak - aligha kell magyarázni, mennyire hálás szerep volt. Igazi bonviván még nem voltam - nem tudom, milyen lenne - de azt hiszem, korom szerint az még odébb is van. Szerencsés vagyok, a szerepek mindig jókor találtak rám. A Fantom műsorra tűzése szóba jött tíz évvel ezelőtt is, de akkor drágának találták. Így most én (is) játszhatom. Akkoriban a korom miatt nem sok esélyem lett volna rá. Azóta megerősödtek a mélységeim is, mert a Fantom inkább bariton szerep.

-Opera részleteket énekeltél már?

-Áriákat tanulok, énekelek Bagó Gizellával - nagyon sokat lehet azokból tanulni. Úgy mentem, például a Sztárcsinálókra Nérót énekelni - ami egy torokgyilkos szerep -, hogy előtte Taminó-t énekeltem a Varázsfuvolából.

-Sanzonokat is énekeltél már?

-Nem, az más egy kicsit. Inkább a színészet felől közelíti meg az éneklést.

-Te nem tartod magad színésznek?

-Musical énekes vagyok - a tudásban és a gyakorlásban hiszek, más hókuszpókuszban nem. Ilyen egyszerű az életem is: előadás után hazamegyek és kiülünk a teraszra vacsorázni. A munkám pedig az - Fantomként legalább három évig, hogy bemegyek a színházba esténként, sminkelnek, rám ragasztják a műanyagot, megcsinálom a dolgomat, meghajolok, fogadom a gratulációkat, aztán kilépek az utcára, mint Csengeri Attila. Ha nekem azt mondaná valaki, játsszam el a Hamletet, azt mondanám, hogy köszönöm, de biztosan van erre alkalmasabb ember. Nem szeretem ezeket a műfaji csapongásokat.

-Te nem szeretnél valamilyen zenei anyagot kiadni?

-Nem. Illetve igen, de arra 6oo ember lenne kíváncsi.

-Mi lenne az?

-Valami hasonló, mint George Michael kicsit jazzes nagyzenekari hangzásvilágú zenéje.