Vajon képesek vagyunk-e feltétel nélkül elhinni Darwin evolúciós elméletét? Vajon tényleg a mai ember jelentené-e az élet fejlődésének netovábbját? És vajon hogyan férhet bele az évmilliókig eltartó folyamat egy alig százperces amerikai filmvígjátékba? Ivan Reitman, a Szellemirtók és az Ikrek rendezője most majd jól megmutatja...
Idegen eredetű meteorit csapódik be a Földbe, nem messze a Grand Canyon csodálatos vidékétől. Egy lökött helyi srácnak van szerencséje vele elsőként "harmadik típusú találkozást" kötni, miközben a puszta közepén egy guminővel felszerelkezve éppen másnapi tűzoltóvizsgájára készülődik. A helyi oktatási intézmény biológiatanára, Dr. Ira Kane (David Duchovny, az X-akták Mulder ügynöke) és segéde, Harry Block (Orlando Jones) érnek elsőként a helyszínre, hogy a messziről jött kődarabot tanulmányozzák. Nobel-díjra esélyes felfedezést tesznek, amikor rájönnek, hogy a kő belsejébe zárva kozmikus eredetű életformák is érkeztek hozzánk látogatóba. Ám kutatásaik folytatását megakadályozza a gonosz kormány, na meg a hadsereg. A helyszínt lezárják, s a kutatópárost nem kívánatos személyeknek kiáltják ki. Helyettük a munkát a csinos, ám kétbalkezes és szeleburdi doktornő, Allison Reed (Julianne Moore) veszi át.
A két tudós azonban nem nyugszik. Tovább kutakodnak, mígnem felfedezik, hogy az űrből jött organizmusok mindössze néhány nap alatt játsszák el a törzsfejlődés különféle szakaszait, így aztán a békés Földlakók hatalmas veszélynek vannak kitéve. A hadsereg napalm-bombákkal kíván a hirtelen jött inváziónak gátat szabni, ám azzal nem számolnak, hogy a tűzerő csak fokozza a már így is rohamléptékű idegeninváziót. Ám egy röpke ötletnek, na meg egy jókor, jó helyen lévő periódusos táblázatnak köszönhetően Kane és Reed doktorok rájönnek, hogy az idegen életformák legvalószínűbb ellensége a szelén és annak vegyületei, s ebből készítenek hatalmas adag ellenszérumot. S hogy a drogériákból hirtelen miért fogytak el a korpásodás elleni samponok? Aki megnézi Ivan Reitman legfrissebb vígjátékát, egy szempillantás alatt megvilágosodhat...
Az Evolúció szellemesen ötvözi a tradicionális inváziós sci-fik alaphelyzetét a manapság olyannyira divatos altesti humorral. A film így mintegy A függetlenség napjára sütött Amerikai pitének tűnik. Orlando Jones és a lökött tűzoltójelölt, Seann William Scott szokásos dumájukat vethetik be most az alienek ellen is, míg David Duchovny Mulder ügynök karikatúrájaként bohóckodhat kedvére. Julianne Moore pedig valószínűleg a Hannibal forgatása után próbált meg feltöltődni eme lökött társaságban.
A kiváló számítógépes trükkök a sci-fi jelleget, míg a testnedvekhez görcsösen ragaszkodó poénok a tinivígjátékok szellemiségét erősítik, érdekes turmixot kínálva végeredményül.
Habkönnyű nyári szórakoztatást ígér a film, s ebben az esetben a habkönnyű jelző szó szerint értendő. S ha azt tervezzük, hogy valaha egy földönkívülivel létesítünk közelebbi kapcsolatot, sampont mindig tartsunk magunknál. Használati utasításként pedig nézzük meg, hogyan is zajlik újra az evolúció Hollywoodban...
