Nem túl sok olyan pár rohangál az utcán, aki 44 éve gyűri az életet párjával. Az hogy lehetséges ez, egy-két szerencsés nagyszülő, vagy ismerős meséin keresztül hallhatjuk. Fiona és Grant 44 éve házasok, de a nőt utoléri az Alzheimer kór, és kórházba kell vonulnia. Grant nem látogathatja meg egy hónapig, amíg be nem illeszkedik. Fiona beilleszkedik és elfelejti Grantet meg az egész 44 évet.
A váratlan utazás kis Sarajaként ismert Sarah Polley első rendezése az Egyre távolabb, és látszik, hogy színészként nem tétlenkedett, inkább figyelte rendezőtársait munka közben. Nincsenek dramaturgiai bakik (talán csak egy, ami szerintem nem kellett volna), a film hömpölygő ritmusa pont abban a pillanatban vált, mielőtt unalmas lenne, a rendezői arányérzék egy pillanatra sem bicsaklik meg. A történetvezetés - bár Polley vállaltan az art-filmes Atom Egoyan tanitvanya - végig a klasszikus hollywoodi mintákat követi.
A magyar forgalmazó a film témája miatt az Alzheimen-kórnak ajánlotta a filmet, bár ez a téma csupán egy hálás ürügy arra, hogy az igazán mély szeretetről tárjon elénk egy történetet. Az Egyre távolabb mély és pengeélen táncoló kérdéseket feszeget. Mi történik négy évtized együttlét után egy párkapcsolatban, miket lehet és miket nem lehet elnézni, miről kell és miről nem szabad beszélni? A filmben nem válaszokat kapunk, hanem elsősorban kérdéseket. A rendező (az eredeti Alice Munruo novella alapján) a kérdések megfogalmazásával vet fel problémákat. A pár fél szavakból is érti egymást, egy-egy odavetett fél mondatból értjük, mi bántja az egyiket évtizedek óta, és miért bűnhődik a másik most.
Julie Christie és Gordon Pinsent játéka visszafogottan szenvedélyes, Christie pedig 66 évesen is olyan átszellemülten gyönyörű és erotikus tud lenni, amire igazán csak zseniális színészek képesek. Márpedig Ő úgy látszik az. A két öregember évtizedeken átívelő szerelme egyszerre melankolikus és költői, és bár mindenkinek ajánlott, azért elsősorban mégis azoknak lesz nagy élmény, akik hisznek még a szerelem erejében. Akik meg már nem, annak nem ajánlott, hanem kötelező.
